Nyolcvanéves futónagyi maratoni emlékei

Az első London Maratont csaknem négy évtizeddel ezelőtt, 1981. március 29-én rendezték meg, azóta a világ egyik legnépszerűbb versenyévé nőtte ki magát. Tavaly több mint négyszázezren neveztek a versenyre, végül 56 398 futó nevezését hagyták jóvá, a férfiaknál a hosszútávfutás királya, Eliud Kipchoge nyert 2:02:37-es idővel. Az idei versenyt a koronavírus-járvány miatt októberre halasztották, és bár futni nem lehet, nosztalgiázni igen.

Eva Osborne egyike volt annak a hatezer futónak, és annak a 203 nőnek, aki 1981-ben elindulhatott az első versenyen. A ma már 80 esztendős hölgy az Eastern Daily Pressnek mesélt, milyen volt a hőskorban a londoni maratoni.

„Lenyűgöző, felejthetetlen nap volt – mesélte Eva Osborne. – Teljesen más volt a hangulat, mint manapság. Akkor az elitfutókat leszámítva senki nem futott maratonit, a többségnek teljesen új élményt adott. Egészen különleges bajtársiasság jellemezte a versenyt. Mindenki segített a másiknak, végig biztattuk egymást. Sokkal kevesebb nő indult, ezért a tömeg is sokkal hangosabban szurkolt nekünk. A felkészülésem eléggé kezdetleges volt, egy pamutfelsőben, és egyszerű cipőben futottam, a szénhidrátpótlás fontosságáról pedig semmit sem tudtunk, de végül is így is célba értünk.”

A versenyről készült fotó tanúsága alapján 6:55:25-ös idővel. Osborne időközben további tizenöt maratonit teljesített, a futás megszállottjává vált. A brit hölgy manapság is kocog, és korosztályának is javasolja, hogy kövessék a példáját.

„Lassabb vagyok, mint korábban, de még mindig jó hatással van rám. Nemrég lettem nyolcvanéves, de még mindig élvezem a futást, és az ezzel járó társasági életet.”

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!