Sportolók kedvencei – 5 érdekesség a rizsről

1. Megannyi rizsfajta

A rizs az egyik legősibb kultúrnövényünk. Számos változatával találkozhatunk: rövid és hosszú szeművel, „A” és „B” minősítésűvel (szemtörmelék és idegen anyag mennyisége alapján), fényezetlen és fényezett (fényezőanyag hozzáadásával készült) változattal. A megfelelő rostbevitel biztosítása érdekében javasolt barna rizzsel készíteni ételeinket a hagyományos változat helyett. Ebben az esetben azonban hosszabb főzési idővel is számolnunk kell.

2. Mennyi az annyi?

A rizs energiatartalma számottevő, 100 g nyers, ételkészítés előtti mennyiség kb. 360 kcal-t tartalmaz, amely energiamennyiség leginkább a szénhidráttartalmának köszönhető (78 g/100 g gabona). Keményítőtartalma lassan felszívódó szénhidrátnak számít, károsodott szénhidrát-anyagcsere és cukorbetegség esetén szénhidráttartalmával azonban számolni kell!

Mindemellett inkomplett fehérjeforrásnak tekintjük, tehát bizonyos aminosavakat – amelyeket a szervezet nem tud előállítani – hiányos mennyiségben tartalmaz.

3. Gluténmentes

Minden bizonnyal a rizs és a burgonya a legnépszerűbb köret cöliákia esetén, ám amennyiben túlnyomórészt és éveken át csak rizs és rizsliszt felhasználásával készült ételeket fogyasztunk, fennáll a veszélye az egyoldalú táplálkozásnak. A hántolt rizs ugyanis jóval kevesebb B1-vitamint tartalmaz, amely tápanyag hosszabb idejű hiánya beri-beri idegrendszeri betegséghez vezethet (a távol-keleti régióra jellemző). Ezért illesszük be étrendünkbe a kukoricát, a kölest, a hajdinát, az amarantot és quinoát is!