Kifutotta magából, ami benne maradt, aranyérem lett a jutalma
– A közelmúltban magabiztos győzelmet aratott a Tanúhegyek Trail maratoni távján: az aranyéremért ment?
– Ott kezdeném, hogy sok versenyen vettem részt a az elmúlt néhány évben, de eddig maratoni távon nem sikerült értékelhető eredményt elérnem – mondta Bartos Virág. – Valahogyan nem jött ki eddig a lépés… Az igazat megvallva, a jó teljesítésben az motivált, hogy szerettem volna ősszel ezen a távon egy igazán jó ITRA-pontot jelentő eredményt elérni. Egyébként kifejezetten jó formában éreztem magam a rajt előtt, az UTMB CCC-távja jól sikerült, azóta pedig folyamatosan edzettem. Ott a rossz időjárás miatt maradt még bennem, nem sikerült teljesen kifutni magam. Éppen ezért az edzőmmel azt beszéltem, jó lenne még ebben az esztendőben versenyezni. Kifutnám magamból a maradékot a Tanúhegyek Trailen.
– Nagyon úgy tűnik, hogy ez sikerült. Milyen volt a verseny?
– Korábban még nem vettem részt rajta, de ettől függetlenül ismerős volt a környék. Hogy miért? Badacsonyörsön van a nagymamámék kis présháza, nyaranta sok időt töltök el ott, így sokat futok errefelé. Szakaszokban már teljesítettem a pályát, de most volt az első, hogy egyben futottam le. Nos, nem tudtam mire számíthatok, de sikerült beosztani az erőmet. Ami a mezőnyt illeti, nem ismertem a többieket, de a pályán voltak olyan részek, ahol fel tudtam mérni, ki hol tart, mekkora távolság van a versenyzők között. Éppen ezért nagyjából be tudtam lőni, hogy elég jó pozícióban haladok. Nemesgulácsnál láttam, hogy hatalmas az előnyöm a második helyezetthez képest, így akkor már szinte biztos voltam a győzelemben.
– Volt bármi olyan, ami kihívást jelentett?
– Igen, a nehéz körülmények miatt a lejtők megfutása. Mivel novemberben rendezték a trailt, esett az eső, a nyirkos időben pedig a lehullott falevelek miatt eléggé csúszóssá vált a pálya. Ennek ellenére lefelé is erős tempót akartam tartani, és összességében jól is ment, mivel a Badacsonyról lejövet két kisebb megcsúszásom volt csak, és egyszer sem nem estem el. Tényleg nagy kihívás volt, de sikerült megoldanom.
– Az esztendő végéhez érve tekintsünk vissza: milyen idénye volt?
– Nagyon erős esztendőt tudhatok a hátam mögött, talán mondhatom, hogy az eddigi legjobbat. Három fő célom volt, három száz kilométer feletti megméretést szerettem volna teljesíteni, s mindegyik nagyszerűen sikerült. Hogy melyek voltak ezek? Az Istria 100 by UTMB, az Ultra-Trail Hungary száztizenegy kilométeres távja, illetve az UTMB CCC-távja. Sőt, az Istria volt életem első száz kilométer feletti versenye, ahhoz képest pedig egészen remekül ment. A terveim szerint ugyanezekre a versenyekre térnék vissza jövőre, s remélhetőleg még jobb eredményeket sikerül elérnem, de benne van a pakliban, hogy még változik a versenynaptár.
Borítókép: Tanúhegyek Trail
