Érezte, hogy valami nem stimmel, leállt a versenyzéssel

– Az elmúlt években hozzászoktunk már, hogy rendre nagyszerű eredményeket ér el, így adódik a kérdés: kétezerhuszonötben is sikeres idénye volt?
– Eléggé vegyes a kép, ugyanis voltak jobban és rosszabbul sikerült versenyeim egyaránt. Inkább úgy fogalmaznék, hogy akadtak jól sikerült megmérettetéseim, bár a kétezerhuszonnégyes időeredményeimhez képest a tavalyiak egy kicsit elmaradtak. Főként az esztendő második felében kezdtem el érezni, hogy valami nem stimmel… – mondta a Csupasportnak Garai Ágnes. 

– Nocsak, mi történt?
– Például hiába nyertem meg a nagyatádi ötven kilométeres országos bajnokságot, nincsenek valami jó emlékeim a versenyről. Kifejezetten meleg volt, de ez még nem is lett volna nagy probléma, azonban a verseny végére rosszul lettem. Nehezen kaptam levegőt, szédültem. Nem volt túl motiváló a helyzet… Aztán következett a Spar Maraton, ahová komoly célokkal érkeztem, előtte jól mentek az edzések, bizakodó voltam. Húsz kilométerig minden remekül is ment, de onnantól valóságos kínszenvedéssé vált a futás. Sokat mondó, hogy tavaly a legjobb eredményemet egy öt kilométeres megmérettetésen értem el, ahol egyéni csúcsot futottam. Ha összegeznem kéne, azt mondanám, hogy egész évben nem úgy ment a futás, ahogyan azt elképzeltem. Főleg a hosszabb távoknál jelentkezett a probléma. 

– Kiderült, mi okozta a problémát?
– Orvosokhoz és kivizsgálásokra jártam, voltam tüdőgyógyásznál és kardiológusnál is, igyekeztem utánajárni mindennek. Az biztos, hogy izomzatilag rendben vagyok, viszont nem jut elég oxigénhez a szervezetem, s ezért fulladok. Kívülről is látszik, hogy kapkodom a levegőt. A tüdőkapacitásom rendben, ezért kellett továbbmenni a kardiológushoz. Súlyos rendellenességet szerencsére nem diagnosztizáltak, több mint valószínű, hogy a covid fertőzés, stressz és túlterhelés kombinációja a probléma gyökere. Ezért most volt is egy pihenősebb időszakom, ami már nagyon kellett, és remélem, hogy idővel újra a régi leszek. Kontrollokra ezt követően is folyamatosan járok.

– Hogyan tovább, van már elképzelése az idei esztendőről?
– Az a probléma, hogy jelen helyzetben nem is tudok tervezni. Szívesen kezdeném a februári Szerelmes Füreddel az esztendőt, s ott van a száz kilométeres országos bajnokság is, de a száz kilométeres világbajnokságon is részt vennék, ha nem a világ végén tartják… De ne szaladjunk még ennyire előre, a legfontosabb az egészségem, remélem minden rendben lesz és idén úgy megy majd a futás, ahogyan azt szeretném.