Vachtler Ferenc: Fejben is folyamatosan edzeni kell

Hogyan összegezné a 2025-ös futóidényét?

Kilencven százalékban elégedett vagyok az eredményeimmel és a futásaimmal – mondta a Csupasportnak Vachtler Ferenc. – Azonban a legfontosabb az, hogy végig egészséges maradtam, nem hátráltatott sérülés, így teljesen az elképzeléseim szerint tudtam végigvinni az esztendőt. A másik fontos részlet pedig az, hogy új szintre emeltem a tudatosságomat és a felkészülésemet. Tudom, hogy mennyire fontos a mentális rész, fejben is folyamatosan edzeni kell. Ezért vannak olyan eredményeim, amelyekre büszke vagyok.

Melyik versenyét emelné ki?

A Balaton Szuper Maratont, ugyanis a kétnapos számban is második lettem. Remekül ment a futás, nagy sikernek értékelem. Aztán következett két kétszáz kilométer feletti megméretés, az Ultrabalaton és a Spartathlon. Mindkettőre jól felkészültem, büszke vagyok a teljesítésekre. Az Ub volt az első kétszáz kilométer feletti versenyem, jól építettem fel az alaptervet, amelyet végig tudtam is tartani. Mentálisan és fizikailag is nagyszerűen éreztem magam, fontos tényező volt, hogy még a végét is bírtam. Ami a Spartathlont illeti: kicsit komolyabb volt a felkészülésem, a mentális oldalra is nagy hangsúlyt fektettem. „Elsőbálozóként" vettem részt a görög versenyen, s habár úgy érzem, maradt még benne, hoztam azt, amit elvártam magamtól és mások is elvártak tőlem. Szerencsére az Ultrabalatonhoz hasonlóan itt is jól bírtam a végét. Végig stabilan futottam, bár előzetesen én sem kalkuláltam a lehűléssel, és hogy nyolcvan kilométert esőben kell megtenni. Az ezzel járó átöltözésekről még nem is beszéltem, ami mindenkitől értékes perceket vett el. Sötétben és esőben futni nem volt kellemes, de összességében nekem nem okozott akkora problémát. Talán amiatt van hiányérzetem, hogy a célba érkezéskor nagyon kevesen voltak az utcán, de ez nem a verseny hibája, rosszkor értem oda. Maga a körítés és a hangulat olyan volt, amilyenre számítottam, az emberek még a kisebb falvakban is szurkoltak, a frissítőpontokon pedig nagyon kedvesek voltak. Elégedett vagyok a szervezéssel, elképesztő élményt jelentett az első Spartathlonom. Az ünnepélyes gálavacsorán pedig különösen jól éreztem magam, büszkeség volt a magyar csapat tagjaként kimenni a színpadra. Az pedig külön örömre adott okot, amikor a női győztest, Mórocza Andreát szólították. Bár utólag bevallom, kicsit jobb eredményt szerettem volna elérni, nem bánkódom, ugyanis a legjobb magyar férfiidőt futottam. 

Volt olyan verseny, amelyik csalódást jelentett?

Az Ultra Tisza-tó hatvanöt kilométeres távján erős gyomorproblémák hátráltattak, így közel sem úgy sikerült, ahogyan elterveztem. Gyakorlatilag végigszenvedtem a versenyt… Ez az egyetlen negatívum a múlt esztendőt tekintve.

Mire készül idén?

2026 második fele még eléggé képlékeny, az első fél évben a Balaton Szuper Maraton kétnapos száma most is ott van a tervek között, illetve a tavaszi főversenyem az Ultrabalaton lesz. Nyárra nincs konkrét tervem, ezúttal az Ultra Tisza-tó is kimarad, de még változhat ez is. A Spartathlonra beadom a jelentkezésemet, s majd március környékén dőlhet el, hogy ott leszek-e az athéni rajtnál. 

Borítókép: Pölz Anita