Töltőkábellel kezdődött, Daráló-teljesítéssel folytatódott Imolya László története

A közelmúltban magabiztosan teljesítette a Darálót az edelényi kastélysziget külső sétányán. Milyen reményekkel indult el ezen a kihíváson?

Onnan kezdeném, egyáltalán hogyan került szóba nálam a Daráló – mondta a Csupasportnak Imolya László. – Nos, egy Garmin töltőkábelből indult az egész… Az egyik kedves kolléganőm megkért, hogy vigyek neki oda egy töltőkábelt, a jelenlegi pályacsúcsot tartó Csépány Péter is ott volt a szobában, majd felpattant, s megkérdezte tőlem, hogy nem lenne-e kedvem a Darálóhoz.  Korábban nem teljesítettem ilyen hosszú távot, így fogalmam nem volt, hogyan kell felkészülni egy hasonló megmérettetésre. Azonban izgatott a dolog, igent mondtam a felkérésre, és elkezdtem felkészülni. Szépen tettem a dolgomat, edzettem becsülettel, majd eljött a nap, és elindultam lesz, ami lesz alapon. A célom egyértelműen a szintidőn belüli teljesítés volt, sokan szurkoltak nekem, így nem tehettem meg, hogy nem teszem oda maximálisan magam.

Milyen volt a futás?

Egyszerű taktikát választottam, mégpedig azt, hogy megpróbáltam egyórás előnyt felépíteni a szintidővel szemben. Többé-kevésbé sikerült tartanom a tervet, azonban nyolcvanadik és a kilencvenedik kör között valami történt, mert sok időt vesztettem. Az utolsó tíz körre tizenöt perc maradt csak a szintidőből, így rá kellett kapcsolnom, hogy ne vérezzek el a hajrában. Szerencsére olyan csapat vett körül, amely végig hajtott és biztatott, sokat köszönhetek nekik. Mindig pozitívan néztem előre, egy pillanatra sem gondoltam, hogy nem sikerült majd. Végig a szintidőn belül voltam, ráadásul az utolsó, századik körben még rá tudtam kapcsolni, és gyorsabb kört produkáltam, mint az elsőben. Megmozgattam az utolsó erőtartalékjaimat, és sikerült a tervem.

Mi volt ezúttal a legnagyobb nehézség?

A hosszú éjszaka. Nyolcvannégy kilométert tettem meg teljes sötétségben, mégpedig egyedül, magányosan nem volt könnyű haladni.

Miért különleges kihívás a Daráló?

Nívós esemény, elég megnézni a teljesítők névsorát, komoly rangot jelent ide bekerülni. Örülök, és megtisztelő, hogy részt vehettem rajta, és sikeresen tudtam teljesíteni. Az eddig elért eredményeim között abszolút első helyen szerepel. Le a kalappal a szervezők előtt, mindent megtesznek, hogy színvonalas eseményt rendezzenek minden egyes alkalommal.

Tekintsünk előre egy kicsit: milyen célokat tűzött ki a közeljövőre?

Boldog vagyok, hogy sikeresen teljesítettem az első száz kilométer feletti távomat, a Daráló után pedig jött a megérdemelt pihenés. Nem szeretnék lassítani, az Ultra Tisza-tó hatvanöt kilométeres távját már háromszor lefutottam, jövőre a százharminc kilométereset szeretném, illetve tervben van a száztizenhat kilométeres Kassa-Miskolc Ultramaraton is.