Merre tovább, magyar sport? ­– zajlik a szakmai párbeszéd a Testnevelési Egyetemen

Aki kedvezményezett, az a rendelkezésére álló források megmaradásáért aggódik, akinek az elmúlt időszakban kevesebb támogatás jutott, az abban reménykedik, hogy a jövőben ez változhat. Röviden: természetesen a magyar sport összes szereplőjét érdekli, mi vár rá a jövőben. Ennek megfelelően teljesen megtelt a Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Athén-terme sportági vezetőkkel, szövetségek képviselőivel és számtalan érdeklődővel, hogy ki-ki megtudja: „Merre tovább, magyar sport?”

Az erre a kérdésre keresztelt konferencia az utanpotlassport.hu-t működtető MediaBook Kiadó szervezésében valósult meg, és előbbi főszerkesztője, Bruckner Gábor, valamint a TE rektora a tervezetthez képest néhány perc csúszással már köszöntötte is az érdeklődőket.

Az esemény szakmai részét a belügyminiszter, Pósfai Gábor nyitotta meg előadásával.

„Két kérdéssel fordulnak hozzánk leggyakrabban: „Miért nem történik semmi?” vagy „Miért változik ilyen sok minden?” – kezdte a belügyminiszter, érzékeltetve ezzel, hogy mindenkinek egyformán jó intézkedések nincsenek. Pósfai elmondta, rendkívül fontosnak tartja, hogy úgy építkezzenek, hogy közben a múlt örökségét is figyelembe veszik. Ezzel kapcsolatban több fontos teendő is van, hiszen a mostani kormányzat rendkívüli létesítményvagyont örökölt az előzőtől, ami nagy lehetőség, üzemeltetése ugyanakkor hatalmas teher is.

„Sok minden megvalósult a közelmúlt céljai közül, de nagyon fontos tételek nem. Nem sportolnak ma többen Magyarországon, mint 2010-ben. A magyarok negyvenhat százaléka egyáltalán nem sportol, és ezen változtatni szeretnénk” – mondta a belügyminiszter, majd szót ejtett az eddigi két nagy sportot érintő változásról, az ekho adózási forma szigorításáról és a tao-rendszer kivezetéséről is. Ismét elmondta, utóbbi nem azt jelenti, hogy megszűnik a sportegyesületek támogatása, csupán egy egyszerűbb „egycsatornás” támogatási rendszer kialakítására törekszenek.

„Az egyéni sportágak legtöbbje az eddigiekhez képest nagyobb támogatást fog kapni, de ahogy ígértük, minden sportági szövetség legkésőbb november végéig megtudja, mennyi pénzből gazdálkodhat 2027-ben”  – mondta Pósfai, előadását pedig azzal zárta, hogy a létesítmények fenntartásának és a sportesemények megrendezésének költséghatékonyságát rendkívül fontosnak tartják, és ezekben a szegmensekben már most látszik, hogy racionalizálással rengeteg forrás felszabadítható, amiből a magyar sport szereplői közvetlenül hasznosulhatnak.

A belügyminiszter után Szántó Dávid, a sportért és sportprogramokért felelős helyettes államtitkár prezentációja következett a sportlétesítmények fenntartásáról, valamint az önkormányzatok és az üzleti világ szerepvállalásáról azok biztonságos működtetésében.

„A létesítményhelyzetet és a sportfinanszírozást tekintve is jó a helyzet Magyarországon, most az a feladat, hogy ezt a vagyont megőrizzük, és szeretnénk, ha a lakosság az eddigihez képest sokkal inkább igénybe vehetné ezeket a létesítményeket” – mondta. Négy alapelv, az átláthatóság, az arányosság, a nyitottság és a mérhetőség jegyében kell dolgozni a fenti témában, objektívabbá kell tenni a sportesemény-rendezési kérelmeket, hiszen 260 ilyen érkezett a következő évre, amik közül ki kell választani azokat, amik valóban megvalósulnak. Az elbírálási szempontok a sportági jelentőség, a nemzetközi presztízs, a gazdasági/turisztikai hatás, a költséghatékonyság, az erőforrások és a fenntarthatóság lesznek.

A délelőtti programban még két kerekasztal-beszélgetés kapott helyet, először Szántóhoz csatlakoztak és az ő előadásának témájáról beszélgettek a jelenlévők, majd a szabadidősport fontosságáról, népszerűsítésének nehézségéről, a társadalom aktivitásának növeléséről alakult ki érdekes párbeszéd.