Demeter György: Jelenleg a kaposváriak előrébb tartanak

– Újra itthon! Jó érzés, ugye?
– Persze! Most apró-cseprő dolgokat csinálok ház körül, villanyszerelést meg ilyesmit. Legközelebb csak májusban leszek megint Magyarországon, karácsonykor és szilveszterkor valószínűleg nem jöhetek.

– Hogyan értékeli az eddig elvégzett munkát, és csapata jelenlegi helyzetét?
– Tudtam, mi vár rám, tájékozott voltam az átigazolások területén, hiszen a tavalyi szezon során, és nyáron is sokat beszélgettem edzőkkel, játékosokkal, menedzserekkel. Az eddig sikertelenebb, feltörekvő középcsapatok hihetetlen pénzeket fektettek be a siker érdekében, a korábbi bajnokcsapatok meg akarják őrizni pozícióikat, a gyengébbek pedig menekülnek a kiesés elől, őket az motiválja, hogy tizenhétről tizennégyre csökkentik az élvonal létszámát. Hatalmas a harc az európai kupaszereplést jelentő helyek megszerzéséért, a négybe kerülésért. Mindenképp szólni kell az idén százéves Fenerbahce gárdájáról, hiszen a klub idén ünnepli a századik születésnapját, s a céljuk az, hogy a férfi és női röplabda, a férfi és női kosárlabda, valamint a futballcsapat is bajnok legyen.

– A sajátjaitól azt kapta, amit várt?
– Átalakult, megfiatalodott az Erdemirspor. Tehetséges játékosok vannak a keretben, akik viszont még soha nem szerepeltek egy élcsapat kezdőjében. Három külföldi röplabdázónk van, három különböző országból, idő kell az összecsiszolódáshoz.

– Itthon tartózkodása alatt a helyszínen látta az MCM RC-Kaposvár–Csepeli RC NB I Liga mérkőzést. Hogy tetszett?
– Látszik, hogy mindkét csapatban sok fiatal, tehetséges játékos szerepel, de az is, hogy – Törökországgal ellentétben – Magyarországon nem perspektíva röplabdázónak lenni. Idehaza csak egy csábító lehetőség van: külföldre kerülni.

– A női világbajnokság mérkőzéseit figyelemmel követi?
– Bevallom őszintén, nem. Az elmúlt napokban a párizsi férfi felkészülési torna szögezett e televízióhoz. Jó volt látni, hogy a csehek, akiket mi megvertünk, ott vannak a legjobbak között. Ez is azt jelzi, hogy mi is ezen a szinten tudunk játszani, azonos játékerőt képviselünk velük. Hiszem, hogy egyszer, valamelyik selejtezőben nekünk is kijön a lépés.

– Akkor talán a magyar válogatott is indulhatna az Euroligában, vagy néhány nemzetközi tornán…
– Természetesen égető szükség lenne rá! Régóta hangoztatom, hogy ez menedzselési, illetve anyagi kérdés, ezért mindannyiszor megbukik az ötlet szintjén.

– Mikor folytatódik a török bajnokság?
– December hatodikán, egy hónap múlva. A keret teljes, nem megy senki a világbajnokságra. Csütörtökön repülök vissza, tíz napig az egyéni képzésen lesz a hangsúly, fizikai, technikai feladatokat végeznek majd a játékosok. Felkészülési meccseket is tervezünk, de az ellenfelek kiléte még kérdéses, az elnökünk megtiltotta, hogy külföldre utazzunk, nemzetközi tornát szeretnénk rendezni, így készülünk a Galatasaray elleni rangadóra.

– Ha két nappal később utazna vissza Törökországba, a helyszínen láthatná a pénteki Kométa-Kaposvár–Vegyész RC-Kazincbarcika Közép-európai Liga rangadót.
– Ne is mondja! Nagyon sajnálom, hogy ki kell hagynom ezt a meccset. Szerintem jelenleg a kaposváriak előrébb tartanak, a Kántor Sándor, Németh Szabolcs, Mózer Zoltán trió jóvoltából a széleken nagyon stabilak, és a center, Kovács Zoltán is egyre jobban teljesít. Ha a Vegyész vezére, Tomanóczy Tibor végig higgadt marad, bármi megtörténhet, de úgy gondolom, jelenleg nyitásban és fogadásban magabiztosabb a Kométa.