Fürjes a Budapesti Corvinus Egyetemen Olimpia Budapesten címmel megtartott csütörtöki konferencián felhívta a figyelmet arra: „a múltban több esélyes pályázatot ölt meg az egység hiánya, mi magyarok viszont ebben a legjobbak lehetünk a 2024-es nyári játékokra kandidáló városok között".
A kormánybiztos emlékeztetett arra, hogy egy nemzetközi kutatás szerint Budapest - az elmúlt évi pozíciójához képest 35 helyet előrelépve – 2015-ben a világ 12. legsportosabb városa lett, s az olimpiára kandidálók közül e tekintetben egyedül Párizs előzi meg, míg a többi pályázó – Hamburg, Los Angeles és Róma – mögötte foglal helyet.
Ugyanakkor elismerte: a londoni bukmékerek jelenleg a legesélytelenebb Budapest győzelme esetén fizetnék a legtöbb pénzt, s az sem zavarja, hogy a 2024-es pályázat kapcsán jelenleg Párizsról és Los Angelesről esik a legtöbb szó. Kiemelte: inkább a döntéskor, azaz 2017 szeptemberében kell az élen állni, s ő személy szerint a magyar főváros olyan „surranó pályás" győzelmére számít, mint amilyet az úszó Czene Attila aratott 1996-ban, Atlantában.
Fürjes Balázs úgy gondolja, minden azon múlik, hogy sikerül-e majd Budapestről egy olyan koherens, izgalmas, frappáns, rövid történetet bemutatni a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szavazó tagjai, a nemzetközi sportági szakszövetségek irányítói, valamint a NOB üzleti partnercégeinek vezetői számára, amely alapján elhiszik, hogy Budapest jó helyszíne lenne az olimpiának, és pozitív örökséget hagyna hátra a nemzetközi ötkarikás mozgalom számára.
Hozzátette: a magyar olimpiarendezés hazai társadalmi támogatottsága is kulcsfontosságú, mert azt a NOB kétszer is megméri majd a következő két év során. A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a hazai közvélemény meggyőzése érdekében is készítenek egy kisfilmet, és ennek összhangban kell lennie azzal, amelyet a NOB-nak szánnak.
A kormánybiztos elmondta még, hogy a pályázat elősegítésére hamarosan létrejön egy olimpikonokból, olimpiai bajnokokból álló sportolói bizottság, a Parlamentben pedig megalakul a 24 fős Olimpiai Védnökök Testülete, s emlékeztetett rá, hogy a pályázat sportigazgatója Mizsér Attila olimpiai bajnok öttusázó lett.
Bienerth Gusztáv gazdasági szakember, az Olimpiai Védnöki Testület tagja arról beszélt, hogy a megvalósíthatósági tanulmány alapján a budapesti olimpiához szükséges költségvetési befektetés 11 év alatt nettó 774 milliárd forint lehet, amelyet véleménye szerint elbír a magyar gazdaság. Megemlítette, hogy a központi stadiont Csepel északi részén építenék fel, s a 80 ezres arénát az olimpiai után 15 ezresre bontanák vissza.
Szalay-Berzeviczy Attila gazdasági szakember, a BOM a Magyar Sportért Alapítvány elnöke kiemelte: a rendezést elnyerő város 1.7 milliárd dollár támogatást kap majd a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól. Hozzátette: Budapestnek a pályázat során a múltban olimpiát rendező városok közül elsősorban Barcelona, Sydney, Vancouver és London példáját kell követnie.
Siklós Erik, a MOB marketing és kommunikációs igazgatója a konferenciát záró kerekasztal-beszélgetés keretében bejelentette, hogy a következő két év alatt 10-15 milliárd forintba kerülhet a budapesti olimpiai pályázat elkészítése.
Boldogságunk napjai – Ballai Attila publicisztikája
Tokióban népszerűsítették a budapesti atlétikai világdöntőt
