„Kellenek olyan versenyzők, akik utat mutatnak” – a Nemzetközi Cselgáncsszövetség skót főtitkára az NS-nek

– A közelmúltban a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen rendezett sportinnovációs konferencián tartott plenáris előadást. Miért fontos a Nemzetközi Cselgáncsszövetségnek, hogy felsőoktatási intézménnyel működjön együtt?
– Stratégiai partnerségben vagyunk, a szövetségünk oktatási ága szorosan együttműködik az egyetemmel – mondta lapunknak Lisa Allan, a Nemzetközi Cselgáncsszövetség (IJF) főtitkára. – Az oktatók segítségünkre vannak az akadémiai kurzusaink felépítésében is, hatékony és eredményes a közös munka.

– Egyre több nemzetközi sportszövetség költözik Budapestre, önök már hat évvel ezelőtt áttették a székhelyüket Lausanne-ból. Miért hozták meg ezt a döntést?
– A hivatalos székhelyünk valóban Lausanne-ban volt, de az elnöki irodánk már korábban is Budapesten működött. A legtöbb munkatársunk itt dolgozott, a gazdasági okok mellett ez is hozzájárult, hogy áthelyeztük a központunkat a fővárosukba. Magyarországon kiemelten támogatják a sportot, Budapest pedig gyönyörű és élhető város, nagyon jól illik a dzsúdóhoz.

– Az elmúlt nyolc évben három világbajnokságot rendeztünk, 2017-ben, 2021-ben és az idén is a Papp László Budapest Sportaréna volt a helyszín. Egykori eseményigazgatóként hogyan élte meg a budapesti versenyeket?
– Azt tapasztaltam, hogy a helyiek szenvedélyesen szeretnek sportolni és sportot nézni. A magyar szövetség és a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség egyaránt nagy tapasztalattal rendelkezik, elhivatott és vendégszerető kollégákkal dolgoztunk együtt a világbajnokságokon. Nem elhanyagolható szempont, hogy földrajzilag ideális a város fekvése, a különböző kontinensekről egyaránt jól megközelíthető.

– Milyen visszajelzések érkeztek a dzsudokáktól?
– Mindenki nagyon jól érezte magát. Olyan létesítményt találtunk, amely tökéletes helyszín a dzsúdónak: kiváló az elrendezése, a bemelegítésre és a versenyzésre egyaránt elegendő hely jut, ráadásul sok nézőt képes befogadni. A szállodáktól a közlekedési hálózatig minden adva van. Az idei világbajnokság előtt kongresszust is tartottunk a Duna-parton, gyönyörű kulisszák között.

– Miként látja a sportág jelenlegi helyzetét és milyen lehetőségeik vannak a cselgáncs további népszerűsítésére világszerte?
– Az azonnali információelérés korát éljük, ehhez kell alkalmazkodnunk, hogy kiaknázzuk a közösségi médiában rejlő lehetőségeket. A lényeg, hogy minden korosztálynak a megfelelő tartalmat kínáljuk. Az idősebb generáció inkább olvasni szeret, ezért írásban is közlünk híreket, de nagy hangsúlyt fektetünk a fiatalok megszólítására, őket inkább a videós tartalmak érdeklik. Amellett, hogy élőben nézhetik a versenyeket, összefoglalókat, rövid klipeket készítünk az érdekes jelenetekből, mert ezáltal lehet megragadni a figyelmüket. A sportág népszerűsítéséhez több különböző csatornán kell elérnünk az embereket.

– Milyen szerepük van ebben a példaképeknek?
– A példaképek kulcsfontosságúak a helyi közösségek életében. Gondoljon csak bele! A fiatalok látják, hogy valaki ugyanonnan indult, mint ők, és klasszissá vált. Végigkövetik a fejlődését, együtt örülnek az eredményeinek, ezáltal azt érzik, hogy nekik is sikerülhet. Ahhoz, hogy higgyenek magukban, kellenek olyan versenyzők, akik a dzsúdó értékeit képviselve utat mutatnak.