A kínai sportolók 341 érmet – 169 arany, 89 ezüst és 83 bronz – szereztek, maguk mögé utasítva a 269 éremmel (83, 95, 91) második japánokat, valamint a 150 éremmel (39, 43, 68) harmadik dél-koreaiakat. Utóbbiakat India 85, Üzbegisztán 70 éremmel követte, mindkettő 21 elsőséget gyűjtött. A résztvevő 45 nemzet közül negyven szerzett legalább egy medált, a lista utolsó négy helyezettje (Banglades, Brunei, Laosz és Szíria) egy bronzéremmel végzett.
A 20. Ázsiai Játékokon mintegy 11 ezer sportoló vett részt, több, mint a két évvel ezelőtti párizsi olimpián. A résztvevők 43 sportág összesen 469 versenyszámában mérhették össze magukat, közte néhány tradicionális, kizárólag az ázsiai földrészen űzött sportágban.
A következő viadalt 2030-ban Dohában rendezik meg.
Az esemény rendezése nem volt mentes a kritikus visszhangoktól. A nagojai szervezők 2016-ban körülbelül 650 millió dolláros rendezési költségekkel terveztek, ehhez képest végül a négyszeresére, mintegy 2.5 milliárdra nőttek a kiadások. A tokiói olimpiára hivatalosan 13 milliárd dollárt költöttek a japánok, de egy kormányzati jelentés szerint a valós végösszeg ennek a duplája is lehetett.
