Kubatov Gábor: hátralépés vagy nyílt harc?

Elöljáróban érdemes leszögezni: Kubatov Gábor a Ferencváros történetének egyik legsikeresebb elnöke, regnálása alatt közel száz címet nyertek a klub csapatai. Nyilván jóval több szakosztály küzdhetett a trófeákért, mint, mondjuk, a Fradit leghosszabb ideig vezető Springer Ferenc korszakában, ettől még tény, jöttek az eredmények, nemcsak labdarúgásban, hanem kézilabdában és vízilabdában is.

A legfigyelemreméltóbb természetesen a névjegyét a nemzetközi porondon is letevő futballklub szereplése, amely a 2020–2021-es idényben a Bajnokok Ligája főtábláján is megmérette magát. A 2019–2020-as évadtól kezdve folyamatosan bejut valamelyik európai sorozat csoportkörébe, és ott nem is a pofozógép szerepét tölti be. Más kérdés, hogy ennek mi az ára. Mert eközben a népligeti – nagyon szépen hangzó – Fradiváros-projekt befuccsolt, ráadásul a megvalósítására (előkészületeire?) kapott állami pénzből, a 25 milliárd forintból jó 11 milliárd a labdarúgóklub átigazolásaira ment el. Hogy ez belefér-e a Fradi „Erkölcs, Erő, Egyetértés” jelmondatának értelmezésébe, még akkor is kétséges, ha Kubatov indoklása alapján egy utólagos kormányrendeletnek köszönhetően jogszerűen fordították azt a pénzt arra, amire.

AZ ULTRÁK KIBÉKÜLTEK AZ ELNÖKKEL

A szurkolók kemény magja egyértelműen kiáll a regnáló elnök mellett, de egyúttal próbálja magát valamennyire távol is tartani tőle, ami azért nem megy olyan könnyen. Miután a 2014-ben átadott Groupama Arénába egy ideig csak vénaszkennerrel juthattak be, három éven át tartó huzavona kezdődött az ultracsoportok és a Fradi vezetősége között, ez idő alatt a hazai futballmérkőzéseket a fanatikusok nélkül rendezték meg, az idegenbeli találkozókon meg trükközni kellett, hogy a helyszínen nézhessék őket.

A helyzet 2017-ben változott meg gyökeresen, a novemberi, balhéval tarkított Fradi–Debrecen bajnokin visszatértek az ultrák a kapu mögé, ahová azóta sima regisztrációval is lehet jegyet váltani (azt meg már Berki Krisztián bevezette korábban). Hogy milyen háttérmegállapodás jött akkor létre, nem tudni, az biztos, hogy onnantól kezdve megszűntek a szervezett szurkolói csoportok támadásai Kubatov ellen, sőt, már az elnök is sokszor pozitív példaként hivatkozik azokra, akikről korábban negatív véleménye volt, mert úgy érezte, a megnyilvánulásaikkal, tevékenységükkel a Ferencváros renoméját rombolják, és nekik is be kell állni a sorba. Beálltak.

Néhányan azért életben tartották az ellenállást, ők a Ferenczvárosi C-közép Facebook-oldalon keresztül már 13 éve első számú kritikusai Kubatov Gábornak. A mozgalom vezetőjét, Németh Zoltán Lajost folyamatosan igyekeztek-igyekeznek lejáratni, ráadásul szeptemberben, a Fradi–Dabas férfi kézilabdameccsen négy maszkos támadó nekiesett, lefújta őt paprikaspray-vel – az ügyben zajlik a nyomozás.

MIÉRT NINCS LÁTHATÓ ELLENZÉK?

Sokan várták, illetve aggódtak amiatt, hogy lesz-e komolyan vehető kihívója Kubatov Gábornak az elnöki pozícióért, de nem lett. Pletykaszinten lehetett hallani Gál László, Gyöngyösi András, Hrutka János, ifj. Simon Tibor, Steinmetz Ádám vagy Zsiborás Gergő nevét, ám ha végignézünk az elnökségi tagságra jelölt 11 néven, gyakorlatilag csak olyanokét látjuk, akik hűségesek Kubatovhoz, vagy legalábbis neutrális vele a viszonyuk, bár információink szerint nem ment könnyen a jelöltek toborzása. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a tagsági rendszer zárt, kívülről szinte lehetetlen a jelöltállítás, nem könnyű a civilek dolga.

Kubatov Gáboron kívül az elnökségbe pályázik a jelenlegi grémiumból Rákosi Gyula, Kökény Beatrix, Sike András és Springer Miklós. Új tagként bekerülhet az elnökségbe a klub két legendás labdarúgója, Bánki József és Lipcsei Péter; Füredi Annamária, az Albert Flórián Sportalapítvány titkára; Sas Sándor, az FTC paralimpikonja, a klub fair play bizottságának tagja; Kucsera Gábor, a kajak-kenu szakosztály vezetője és Hidasi Gábor, a női jégkorongozók csapatvezetője. Közülük választják majd meg kedden a kilenctagú új elnökséget, amely pedig kinevezi az egyesület elnökét a következő négy évre.

HOGYAN TOVÁBB?

Kálnoki-Kiss Attila sportért felelős államtitkár az elmúlt szombaton arról posztolt a Facebookon, hogy november végén megszavazhatja az Országgyűlés a sport-összeférhetetlenségi törvényt, amellyel azt szeretné elérni a kormány, hogy különváljon a sport és a (napi) politika. Ha Kubatov Gábort megválasztják elnöknek, annak ellenére is érvényes lesz rá ez a rövidesen minden bizonnyal hatályba lépő törvény, hogy már nem országgyűlési képviselő, és nem is pártigazgatója a Fidesznek, mert a tisztség megszűnését követő négy évben sem lehet többek között sportegyesület, sportszövetség, sportfióktelep elnöke, alelnöke, elnökségi tagja; sportvállalkozás vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, elnökségi tagja, valamint sportszövetség vagy sportszervezet által létrehozott gazdasági társaság vezető tisztségviselője.

Az nem lehet kérdéses, talán a vele szemben fellépők is elismerik, hogy Kubatov Gábornak fontos a Ferencváros, a lelátóról érkezett, ahogyan igaz ez a klub iránti érzelem az elnökségi tagságra jelölt többi személyre is. Több opció lehetséges: Kubatov folytatja, és marad elnök, amíg maradhat; Kubatov folytatja, és megpróbál addig elnök maradni, ameddig teheti, akár jogorvoslatot is kér az összeférhetetlenségi törvény kapcsán; Kubatov már most félreáll, és egy hozzá közel álló embert választ elnöknek az újonnan felálló elnökség. Az irányvonal szempontjából lehet tovább élezni az ellentétet a kormányzattal, vagy akár konstruktív megoldást találni, és tenni néhány lépést a nyugalom megteremtése felé. Rövidesen kiderül, milyen utat választ a Ferencváros.

Lipcsei Péter, az FTC korábbi válogatott labdarúgója: – Egyelőre nem tudom, mire számítsak, hogyan alakul a közgyűlés és a szavazás. Mindenesetre számomra óriási megtiszteltetés, hogy jelölt vagyok elnökségi tagnak, remélem a legjobbakat!

Kökény Beatrix, az FTC Kézilabda Akadémia sportigazgatója: – Tizenegy jelöltből – köztük vagyok én is – kilenc kerül be abba az elnökségbe, amely az alapszabály szerint megválasztja az új elnököt, aki minden valószínűség szerint a régi elnök, Kubatov Gábor lesz. Már csak azért is, mert még nincs érvényben semmilyen jogszabály, ami ezt kizárná, így nincs is létjogosultsága, hogy ne ő álljon a klub élén. Nagyobb bajnak látom, hogy nem látjuk még a jövőt, nem tudunk konkrétumokat. Ezt a szakosztályra levetítve: még nincs hivatalos tájékoztatás a támogatási rendszerrel kapcsolatban, amit szerintem legkésőbb egy hónapon belül meg kellene ismernünk, ugyanis csak a konkrét információk birtokában tudhatjuk, hogy például milyen edzőtáborokat szervezhetünk, kiket tudunk alkalmazni, milyen helyiséget tudunk bérelni, egyáltalán, milyen kiadásokkal tervezhetünk. Nagyon remélem, december elejéig ezeket meg fogjuk tudni.

Sike András olimpiai bajnok birkózó, az FTC elnökségi tagja: – Ha most tippelnem kellene, azt mondanám, Kubatov Gábor lesz az elnök. Úgy tudom, rajta kívül más nem is jelentkezne a tisztségre. A törvény az törvény, az országgyűlésben nemsokára elfogadhatják azt, amely kimondja, politikus nem tölthet be ilyen pozíciót, és úgy tudom, onnantól hatvan napja van lemondaniuk az érintetteknek. Ez érdekes helyzet, meglátjuk, miként alakul. Nem egyszerű a helyzetünk, itt van a Fradiváros ügye, a sportfinanszírozás sem tiszta egyelőre, sok a kérdőjel. Jó lenne mihamarabb válaszokat kapni mindenre.

Kucsera Gábor kétszeres világbajnok kajakozó, az FTC kajak-kenu szakosztályának vezetője: – Nagy álmom válna valóra, ha beválasztanának az elnökségbe: az FTC gyermekkori szurkolójaként nemcsak tovább dolgozhatnék a klubért, még elnökségi tag is lehetnék. Minden további a közgyűlésen múlik – ha bizalmat szavaz nekem, örülök, ha nem, akkor viszem tovább a munkát a kajak-kenu szakosztály élén, ahogy eddig. Nem szeretnék más nevében beszélni, szerintem jó esélye van Kubatov Gábornak, hogy nyerjen az elnökválasztáson. A sportklubok elnöklésével kapcsolatban még csak törvényjavaslat van, az már a jövő zenéje, miképp alakulnak a dolgok, amint döntés születik erről.