Nyílt levelet írt a belügyminiszternek az Eb-ezüstérmes röplabdázó

Biszku Éva tagja volt az 1975-ben Európa-bajnoki ezüstérmes, egy évvel később pedig olimpiai negyedik magyar röplabda-válogatottnak.

- Miért jutott arra az elhatározásra, hogy levelet írjon? – tettük fel a kérdést az egykori klasszisnak.
- Az elmúlt 55 évem a röplabdáról szólt. Korábbi újságírói tevékenységem során csak írtam a röplabdáról, most először írok a röplabdáért, hiszen nagyon sokat köszönhetek a sportágnak. A magyar röplabdasport iránti féltés és a szakmai tenni akarás indított a feljegyzésem megírására. 

- Hat pontban gyűjtötte össze a legjelentősebb problémákat. Ezek közül az egyik az utánpótlásképzés.
- És talán a legfontosabb is. Tévedés azt gondolni, hogy a magyar röplabdázók tehetségtelenebbek, mint a világ élvonalában szereplő játékosok A magyar röplabdázók képességei elvitathatatlanok, amit a strandröplabdaszakágban elért kimagasló sikerek is alátámasztanak. A röplabda technikai elemei ugyanakkor rendkívül összetettek és nagy precizitást igényelnek mind a teremben, mind a homokon. A stabil tudásalap megszerzéséhez elengedhetetlen a többéves, mindennapos képzés és a folyamatos versenyrendszerben való részvétel, ezért a többi csapatsportághoz képest kiemelkedő jelentősége van a generációkon átívelő, folyamatos tudásátadásnak. Mivel a hazai röplabdázásban ez a folytonosság korábban megszakadt, az utánpótlás-nevelési rendszer jelenleg módszertani és strukturális kihívásokkal küzd. Ebben a sportágban a strukturált, generációról generációra történő tudásátadás kritikus sikertényező. A magyar röplabdázás elmúlt időszakát vizsgálva látható, hogy ez a folyamat nem tudott bázissá válni, ami korlátozza az utánpótlásképzés hatékonyságát. Ebből adódóan a felnőttválogatott jelenlegi eredményei hűen tükrözik a képzési rendszer megújításának szükségességét. A helyzet hosszú távú megoldását egyrészt egy objektív, kompetenciaalapú edzői minősítési rendszer kidolgozása jelenthetné, amelyik pontos képet adna a hazai szakemberek felkészültségéről. Másrészt kulcsfontosságú lenne a nemzetközi porondon kimagasló sikereket elérő magyar trénerek, mint például Hollósy László, Kántor Sándor vagy Tóth Gábor integrálása a hazai edzőképzésbe, valamint szerepvállalásuk biztosítása a nemzeti válogatottak mellett. 

- Négy pont a hagyományőrzéssel kapcsolatos.
- Annak a generációnak, amely a ’70-es, ’80-as évek nagy magyar röplabdasikereit elérte, fájó pont, hogy a szövetség jelenlegi vezetése szinte teljesen elhanyagolja ezt a kérdést. Levelemben kértem a nemzeti sportági múlt digitális jelenlétének és az archívumok elérhetőségének felülvizsgálatát, a történelmi jubileumok és a sportági hagyományok gondozását. A sportág jövője szempontjából alapvető fontosságú a múlt nagy sikereinek és mérföldköveinek méltó elismerése, amely erősíti a sportolói közösséget és az utánpótlás motivációját. Az elmúlt időszakban több kiemelkedő évforduló is esedékes volt, mint például az 1974-es világbajnoki 6. helyezés, a magyar röplabdasport legnagyobb sikereként számon tartott 1975-ös Európa-bajnoki ezüstérem, és az 1976-os montreali olimpiai szereplés 50. jubileuma. Ez utóbbi éppen idén aktuális, a szövetség azonban nem tartja fontosnak megemlékezni erről a sporttörténelmi eseményről. Hiányolom a sportági múlt elismerését, a korábbi sikeres sportolók és szakemberek bevonását, és kértem a hagyományőrző és közösségi testületek működésének felülvizsgálatát is. 

- Problémásnak tartja a szervezeti képviselet és a tagsági jogok gyakorlását is.
- Szervezeti szempontból lényeges változást jelent, hogy a korábbi, közel kétszáz tagot számláló közgyűlési modellt egy szűkebb, körülbelül hatvan tagból álló küldöttgyűlési rendszer váltotta fel. Bár a küldöttgyűlési struktúra hatékonysági szempontokat szolgálhat, jelenlegi formájában korlátozza a teljes tagság és a kisebb sportszervezetek közvetlen véleménynyilvánítási és döntéshozatali lehetőségét. A sportág demokratikus és transzparens működése, valamint a sportág sorsát érintő stratégiai döntések konszenzusos meghozatala érdekében célszerű lenne felülvizsgálni a képviseleti rendszert, biztosítva az összes érintett szakosztály széles körű bevonását. A fentiek alapján indokolt annak a strukturális és szakmai feltételrendszernek a felülvizsgálata, amelyik az országos szakszövetség hosszú távú és eredményes irányításához, valamint a sportág zavartalan fejlődésének biztosításához szükséges. 

- Levelében arról is ír, hogy távozott az MRSZ tiszteletbeli elnöke, Bardi Gyöngyi is. 
- Ez érzékeny veszteséget jelentett a röplabda-társadalom számára. A szövetségben tapasztalható súlyos szervezeti visszásságok és etikai visszaélések miatt döntött a kilépés mellett. Nem vállalhatott közösséget ugyanis a vezetés morálisan tarthatatlan működésével, amelyről a tagság a mai napig nem kapott hivatalos tájékoztatást – miközben a szövetség ellen jelenleg is rendőrségi vizsgálat zajlik egy különösen nagy értékű pénzügyi visszaélési ügyben. Ezek alapjaiban kérdőjelezik meg a szövetség jelenlegi vezetésének szakmai és etikai hitelességét, valamint alkalmasságát. Ezért kértem a miniszter úrtól, hogy jogkörénél fogva támogassa az MRSZ működésének átfogó szakmai felülvizsgálatát, továbbá egy olyan rendkívüli közgyűlés összehívásának elősegítését, amely valamennyi érintett szakosztály és tagszervezet számára lehetőséget biztosít a részvételre.