Windecker József: Minket senki sem becsülhet le

Aligha túlzás: csütörtök este története legnehezebb nemzetközi mérkőzése vár a Paksi FC-re. A hússzoros görög bajnok, 1971-ben Puskás Ferenc irányításával BEK-döntőt játszó (az Ajax­tól 2–0-s vereséget szenvedő) Panathinaikosz ellen kellene olyan eredményt elérnie, amely a hazai 2–1-es vereség után elegendő a továbbjutáshoz. Talán mondani sem kell, Bognár György vezetőedző együttese volt már olyan helyzetben, hogy a riválisát tartották esélyesebbnek nemzetközi párharcban (többek között a ciprusi AEK Larnaca vagy a szlovén NK Maribor ellen), ám egyik ellenfele sem képviselt akkora játékerőt, mint a görög együttes.

„Már a sorsolás pillanatában tisztában voltunk vele, milyen patinás klub az ellenfelünk, aztán az első mérkőzés azt is megmutatta, remek képességű labdarúgók alkotják napjainkban is a csapatot – mondta a visszavágóra készülve Windecker József, a paksiak 33 esztendős középpályása. – Így utólag visszatekintve is az a véleményem, hogy Pakson a mérkőzés nagy részében pariban voltunk a görögökkel, ugyanakkor a második fél­idő elején megmutatták, milyen szintet képviselnek: nemcsak gólt szereztek, hanem több helyzetet is kialakítottak. Finoman fogalmazva is elkerülhető gólokat kaptunk, kis szerencsével talán jók lehettünk volna a döntetlenre, de az biztos, hogy a legkevésbé sem vallottunk szégyent! Athénban nyilván a saját futballjukat akarják játszani, próbálnak rövid passzokkal, labdakihozatallal építkezni, nem, mint a múlt héten, amikor a kapusuk rendre hosszú indításokkal szerette volna megjátszani a támadókat.”     

Bár csak rövid ideig, Windecker József légiósként is futballozott, éppen Görögországban, a Levadiakosznál. Nyolc évvel ezelőtt, 2018 augusztusában döntött úgy, elfogadja az előző évi görög bajnokságot tizedik helyen befejező klub ajánlatát, ám arra nem számíthatott, hogy sérülés miatt, amely éppen a Panathinaikosz ellen történt, fél évvel később újra Magyarországon futballozik.

 „Sajnos nincsenek szép emlékeim arról az időszakról – mondta a paksiak középpályása. – A felkészülési meccseken rendre ott voltam a kezdő tizenegyben, a vezetőedzőnk, Aposztolosz Manciosz – aki egyébként jelenleg a ciprusi válogatott szövetségi kapitánya – kedvelt, alapemberként számolt velem, ám a Panathinai­kosz elleni bajnoki főpróbán részlegesen elszakadt a keresztszalagom, négy hónap kihagyás következett. Talán mondanom sem kell, a klub szinte azonnal igazolt a helyemre egy labdarúgót, bennem pedig egy világ omlott össze, hogy nem játszhattam az Olympiakosz elleni, egyébként egy nullára elveszített bajnoki rajton, ráadásul a sérülésem is elhúzódott. Fél évvel később, kétezertizenkilenc februárjában hazatértem, Paksra igazoltam, ahol Haraszti Zsolt ügyvezető elmondta, szeretné, ha a klub ki tudna lépni a középszerűségből, és ehhez keres megfelelő embereket. Korábban egy idényt már futballoztam Pakson, tudtam, hová kerülök, és hittem abban, amit a klub első embere mondott, vagyis hogy nemcsak a biztos bennmaradás lehet a cél, hanem hogy egy-két éven belül még a dobogóért is versenyben lehetünk. Egy pillanatra sem bántam meg az akkori döntésemet, az előző három idény egyértelműen sikeres volt, és bár nem leszünk fiatalabbak, vágyunk rá, hogy ez továbbra is így maradjon. Hogy a Ferencváros elleni győzelem a bajnoki rajton mit jelent a Panathinaikosz elleni visszavágó előtt? Önbizalmat kell meríteni belőle, de azt is látni kell, a Fradi nem a legerősebb összeállításában állt fel, jóllehet minket senki sem becsülhet le. Remélem, a görög csapatnál is úgy gondolkodnak, az idegenbeli győzelem után a visszavágó csak formaság, ám a labda gömbölyű, azon leszünk, hogy ne a papírforma érvényesüljön.”    

KONFERENCIALIGA
SELEJTEZŐ, 2. FORDULÓ, VISSZAVÁGÓK
FŐÁG
20.30: Panathinaikosz (görög)–Paksi FC (Tv: Duna World) – élőben az NSO-n és a Nemzeti Sportrádióban!