Lipcsei Péter: Egy Fradi-gól most kincset érhet
– Hányadszor tette meg a Magyarország és Portugália közötti utat azóta, hogy a Portóból visszatért a Fradiba?
– Lehet, meglepő, de mindössze másodszor járok itt… Az elmúlt harminc évben egyszer voltam Portugáliában, akkor is a déli országrészben nyaraltunk a családdal. Sokszor terveztem, hogy eljövök, úgy voltam vele, jó lenne ismét szétnézni Portóban, de valami mindig közbejött. Ráadásul félek a repüléstől, csak akkor ülök gépre, ha nagyon muszáj. Most a klub ötlete volt, hogy tartsak a csapattal.
– A portói reptéren megrohanták az emlékek?
– Persze! Hosszú évekig Jorge Costával tartottam a kapcsolatot, sajnos ő már elhunyt… A Lisszabonban élő Rui Jorgéval is beszéltem néhányszor. Az emlékek már akkor is előtörtek, amikor a sorsolásnál kiderült, hogy a Braga lesz a Fradi következő ellenfele. Utána két-három portugál újságíró is megkeresett, kíváncsiak voltak a véleményemre, és arra is, mi van velem.
– Annak idején a Bragával kemény meccseket vívtak?
– A megérkezésemet követő első évben hazai pályán legyőztük őket, idegenben pedig döntetlent játszottunk. A stadion különleges, a kapu mögötti sziklafal egészen szürreális képet ad, érdekes élmény a Braga otthonában játszani, a lelátói hangulat is remek, igaz, nem olyan jó, mint a Groupama Arénában.
– A Braga már akkoriban is szorosan tapadt a Porto, Benfica, Sporting trióra?
– A nagy hármas már akkor is magasan kiemelkedett, de mindig volt egy-egy csapat, amelyik kiugró idényt produkált, és ott lihegett a topklubok nyomában. A Bragából José Barrosóra jól emlékszem, a középpályán játszott, olyan erős combja volt, mint a brazil Roberto Carlosnak, és néha úgy is lőtte meg a labdát, ha szabadrúgáshoz jutottak.
– A Ferencváros kétgólos előnnyel kezdi a szerdai visszavágót: elég lesz?
– Alaposan meglepett a csapat az első mérkőzésen, régen láttam ilyen jól játszani. Az is érdekes volt, hogy Robbie Keane vezetőedző egészen a találkozó hajrájáig kivárt a cserékkel, kicsit izgultam is, hogy néhányan kifulladnak, elfáradnak, de szerencsére nem így történt. Az első meccsen labdabirtoklásban jobb volt a Braga, de igazából nem tudott mit kezdeni a Fradival.
– A visszavágón mire kell odafigyelniük a ferencvárosiaknak?
– A portugáloknál jó helyen van a labda, a középpályán és a támadósorban is nagyszerű futballistáik szerepelnek, úgyhogy mindvégig koncentrálni kell, mert ezek a játékosok pillanatok alatt eldöntenek egy-egy mérkőzést. A portugálokra az is jellemző, hogy szorult helyzetben sem adják fel. A párharc előtt úgy gondoltam, a két csapatnak ötven-ötven százalék az esélye a továbbjutásra, a hazai győzelemmel ez hatvan-negyvenre változott a javunkra. Észnél kell lenni, a Braga félidőnként képes egy gólt rúgni. Persze a Fradi is betalálhat, reménykedem benne, hogy így is lesz – és most egy gól kincset érhet.
A Bragánál sem feledkeznek meg Fehér Miklósról. A néhai magyar csatár 2000–2001-ben a Porto játékosaként kölcsönben futballozott az SC Bragában. Az akkori csapatkapitány, a most 55 esztendős José Barroso baráti kapcsolatot ápolt vele, korábban lapunknak elmondta, néhány egykori klubtársával ott lesznek a Ferencváros elleni Európa-liga-nyolcaddöntő visszavágóján. Fehér Miklós a Benfica futballistájaként 2004. január 25-én a Vitória Guimaraes elleni bajnokin esett össze és a kórházban életét vesztette 24 évesen. José Barroso több közös fotót őriz, és a magyar csatár első bragai góljára is emlékszik. Korábbi csapattársai a szerda délutáni összecsapásra egy-egy szál virágot visznek, s a klubház bejárata előtt helyezik el.  |
EURÓPA-LIGA
NYOLCADDÖNTŐ, VISSZAVÁGÓ
Szerda, 16.30: Braga–Ferencvárosi TC (Tv: M4 Sport) – élőben az NSO-n és a Nemzeti Sportrádióban!
