Kristoffer Zachariassen: Sosem akartam maratoni futó lenni!

Közelebb került a Ferencváros az Európa-liga főtáblájához. A magyar bajnoki ezüstérmes csütörtök este 1–0-ra győzött a ­Trabzospor otthonában, így előnyből várhatja a budapesti visszavágót. A török élcsapat hiába birtokolta többet a labdát, hiába próbálkozott huszonnégyszer kapura lövéssel, nem talált rést a szervezetten, fegyelmezetten és nagy odaadással futballozó FTC védelmén. Mohamed Szalah sem tudott döntő különbséget jelenteni: az egyiptomi klasszissal szemben a Fradi védői kisegítették, biztosították egymást, és amikor kellett, a kapus, Dibusz Dénes is a helyén volt. Paul Onuachu fejesénél a szerencse a ferencvárosiak mellett volt – a labda a lécről a kapus hátára pattant, onnan azonban kifelé vágódott –, a másik oldalon Kristoffer Zachariassen egyetlen pontos mozdulata döntött. A norvég támadó (ismét) alaposan kifutotta magát – lapunknak elárulta, a látszat ellenére ő is képes elfáradni.

Az FTC tudatosan támadta a Trabzonspor bal oldalát, és a 17. percben három pontos átadással bontotta meg a török védelmet, a remek beadásra pedig menetrendszerűen érkezett Kristoffer Zachariassen, aki megelőzte védőjét, és hét méterről a kapu bal oldalába fejelte a labdát – a jelenetsorra pedig így emlékezett: „Jól hoztuk ki a labdát a saját térfelünkről, és tudatosan próbáltunk több zavart okozni az ellenfél védelmének bal oldalán. Bamidele Yusuf jól passzolt Nagy Olivérhez, aki remek ívben tekerte középre a labdát. Középen a helyezkedésemmel előnybe kerültem a hátvéddel szemben, és el kell ismerni, jól találtam el fejjel a labdát, nagy erővel vágódott a kapuba.”

A norvég futballista játékának védjegye, hogy szinte megállás nélkül mozog. Trabzonban hetvennyolc percet töltött a pályán, a tízes poszton játszóból jobbszélső lett, hat párharcot nyert meg, és hét védekező beavatkozást jegyzett. A mérkőzés képe ezúttal is megmutatta kivételes munkabírását – a fáradhatatlan teljesítést a főszereplő a következőképpen foglalta össze lapunknak: „Az öltözőben szoktak ugratni, hogy könnyű nekem, mert sohasem fáradok el… Pedig nem így van. Maratonit például biztosan nem futnék le, sőt, soha nem is akartam maratoni futó lenni! A stílusom valóban ilyen, képes vagyok az első perctől az utolsóig robotolni. Elég volt azonban csütörtök este, a hazafelé tartó repülőúton rám nézni: piszkosul elfáradtam a Trabzonspor otthonában. Egyébként gyerekkoromban is jó futónak számítottam, az iskolában a testnevelő tanárom szerette volna, ha atletizálni megyek, de nekem a labda volt a mindenem.”

Borbély Balázs nem szerette volna, ha csapata túlságosan magára húzza a Trabzonsport, ezért az erőteljesebb, agresszívabb letámadásra építette a taktikát. Ebben kulcsszerep jutott a norvég futballistának, aki Lenny Joseph mögött, tízes pozícióban kezdett. Zavarta a török labdakihozatalokat, labdaszerzés után pedig azonnal igyekezett megjátszhatóvá válni: „Korábban többször is játszottam már ebben a pozícióban, egyáltalán nem áll tőlem messze ez a poszt. Kétségtelen, hogy innen még többet kell futni, ha hátul be akarok segíteni a védekezésbe, de ez legyen a legnagyobb bajom. A Trabzonspor ellen nagyon jól működött, amit Borbély Balázs vezetőedző és a stáb megálmodott. Megpróbáltunk magasan letámadni, hogy ne húzzuk túlságosan magunkra a törököket. Jó úgy futballozni, hogy konkrét, jól működő tervvel vágunk neki a mérkőzésnek.”

A Trabzonspor hatvanhat százalékban birtokolta a labdát és huszonnégyszer próbálkozott, kaput azonban csak háromszor talált a török csapat játékosai által meglőtt labda. Az FTC futballistái harminchatszor tisztáztak. A 201 centiméter magas Paul Onuachu semlegesítése keservesebb feladatot jelentett, ráadásul Mohamed Szalah helyváltoztatásai állandó figyelmet követeltek – nézzük, hogyan látta a játékot belülről Kristoffer Zachariassen:

„Elképesztő, milyen munkát kellett végezniük a hátvédeknek Trabzonban. Külön készültünk középcsatáruk, a nigériai Paul Onuachu játékstílusára is. Rendkívül magas, de szerencsére csak egyszer tudott tiszta helyzetből kapura fejelni. El kell ismerni, ott szerencsénk volt, hogy a lécről és Dibusz Dénes hátáról nem a kapunkba esett a labda… A két belső védőnk, Mariano Gómez és Toon Raemaekers nemzetközi szinten is kimagaslóan futballozott, a földön és a levegőben is számtalanszor hárítottak. Hogy kapott gól nélkül hoztuk le a Trabzonspor elleni idegenbeli mérkőzést, az egész csapat érdeme.”

A törökországi siker nagy fegyvertény, ám nem megnyugtató előny. A Trabzonspor egyetlen találattal eltüntetheti a különbséget, így a ferencvárosiak már a hazaúton igyekeztek lezárni az ünneplést. Csütörtökön a saját szurkolók támogatása és egészen más hangulat várja a csapatokat a Groupama Arénában: „Az előny nálunk van, de senki sem gondolja, hogy a visszavágó már lefutott, és az idegenbeli sikerrel egyenes út vezet az Európa-liga főtáblájára. Már hazafelé arról beszélgettünk, hogy a második összecsapáson legalább ilyen jól vagy talán még jobban kell futballoznunk. A Groupama Arénában a szurkolóink is ott állnak majd mögöttünk, biztos vagyok benne, hogy felejthetetlen visszavágó elé nézünk. Az előny nálunk van, ám úgy gondolom, a továbbjutásra továbbra is ugyanúgy ötven-ötven százalék esélye van mindkét csapatnak.”

Kristoffer Zachariassen nem csupán a Ferencváros győztes gólját szerezte Trabzonban, sokoldalú játékával is sokat tett az 1–0-s sikerért. A norvég futballista 78 percet töltött a pályán, Borbély Balázs vezetőedző lapunk kérdésére elmondta, ezúttal is azt kapta tőle, amire számított: „A Trabzonspor otthonában a tízes pozíció­ban kezdett. Nem szerettem volna, ha nagyon magunkra húzzuk az ellenfelet, az volt a tervünk, hogy minél magasabban kezdjük el a letámadást. Kristoffer Zachariassen alapból elvégzi a piszkos munkát, ugyanakkor a gólveszély is mindig benne van. A tizenhatos környékén rendre jó helyen tűnik fel, ezt Trabzonban is bizonyította. A második félidőben jobbszélsőként is rendkívül hasznosan futballozott, rengeteget segített a csapatnak. Örülök, hogy a mi játékosunk.”

Nagy Olivér: Remélem, ez még csak a kezdet!

A Trabzonspor otthonában meglepetésre a kezdőcsapatban kapott helyet, majd mesteri beadással készítette elő Kristoffer Zachariassen győztes gólját – Nagy Olivér lapunknak elárulta, mikor tudta meg, hogy mély vízbe dobják.

A felvetésmeglehetősen profánul hangzott…

„Be leszel tojva, ha kezdő leszel a Trabzonspor otthonában?” – ezzel a nem éppen szokványos kérdéssel fordult Borbély Balázs vezetőedző a Ferencváros 23 esztendős jobbhátvédjéhez a csütörtöki Európa-liga-mérkőzés előtt.

„Vicces beszélgetés volt, annyit válaszoltam: remélem, nem! – mondta lapunknak Nagy Olivér a ­Trabzonspor otthonában 1–0-ra megnyert mérkőzést követően hazafelé a repülőgépen. – Hosszasan beszéltünk az edzővel, de azt nem árulta el, mivel indokolta a döntését, egyszerűen így határozott a szakmai stáb. A mérkőzés előtti napon, az edzésen tudtam meg, hogy kezdő leszek. Nem vagyok izgulós típus, de most nagyobb volt bennem a drukk a meccs előtti órákban. Aludni szerencsére jól tudtam, aztán jött a mély víz.”

S Nagy Olivér nemcsak fenn maradt a „mély vízben”, hanem az est egyik főszereplőjévé vált. A 17. percben a jobb oldalon Bamidele Yusuftól kapta meg a labdát, felnézett, majd úgy ívelt középre, hogy Kristoffer Zachariassennek már „csak” tökéletesen kellett érkeznie: a norvég futballista fejese döntötte el a mérkőzést.

„Képben voltunk azzal a minőségbeli különbséggel, amit Mohamed Szalah jelent, de ezt szerencsére el tudtuk tüntetni a pályán. Szervezetten és stabilan játszottunk, inkább a jobb oldalán bontottuk meg az ellenfél védekezését. A gól előtti akciónál üres terület nyílt előttem, jó lehetőség a beadásra, benéztem a tizenhatoson belülre, láttam, hogy létszámban megvagyunk, és próbáltam jó labdát küldeni a társaknak. Szerencsére Kristoffer Zachariassen hibátlanul fejelt a kapuba. Utána szerintem jól védekeztünk, a labdatartás is rendben volt, de a visszavágón ennél is több kell.”

A KISE-ben nevelkedő védő 2016-ban került a Ferencvároshoz, végigjárta a klub utánpótláscsapatait, majd az NB III-as FTC II-ben mutatkozott be a felnőttek között. Két-két idényt töltött kölcsönben a Soroksárnál, közben 2023–2024-ben Kecskeméten az NB I-es valóságba is belekóstolt. Az idén nyáron teljesítményével meggyőzte Borbély Balázst és stábját, új szerződést kapott, s bekerült a Ferencváros első csapatának keretébe. A nemzetközi porondon is a Kecskemét játékosaként debütált: 2023 augusztusában, a Riga FC elleni Konferencialiga-selejtező hosszabbításában, a 106. percben állt be. A Ferencvárosban az idei Európa-liga-selejtező első fordulójának Vojvodina elleni budapesti visszavágóján, a 82. percben lépett először pályára, majd a Twente otthonában a 91. percben kapott lehetőséget. Trabzonban tehát negyedik európai kupameccsén játszott, de először kezdőként – és először maradt végig a pályán.

„Európában minden mérkőzés más, sokkal nagyobb a tempó és az iram. A törökök elleni meccs nagy élmény volt, elfáradtam. Keményen küzdöttünk, hatalmas csata volt, sokat kellett hátul dolgoznunk. Örülök, hogy meg tudtam hálálni a bizalmat, és boldog voltam, hogy az első mérkőzést idegenben megnyertük. Óriási fegyvertény ez!”

Az egygólos előny sokat érhet a Groupama Arénában, ám a fiatal védő szerint a párharc még nem dőlt el.

„Az esély továbbra is ötven-ötven százalék. A Trabzonspor jó csapat, ugyanakkor kiderült, mi is eljuthatunk a kapujáig, sőt, helyzeteket alakítottunk ki, és gólt szereztünk. Jólesett a lelkemnek ez az este. Azért megnyugtatja az embert, ha azt látja, hogy a legjobbak között is meg tudja állni a helyét. Remélem, ez még csak a kezdet!”