Rossz hír a cseheknek – Borsos László jegyzete

MEGKERESETT egy cseh portál a Plzen elleni Európa-liga-meccs előtt, hogy osszam meg gondolataimat arról, mire számíthatnak a Ferencvárostól. Kicsit töprengtem, mégis mire helyezzem a hangsúlyt, mostanában két arca lévén a Fradinak: sorra győzi le patinás európai ellenfeleit, a hazai bajnokságban viszont – igyekezete ellenére – képes minden várakozást alulmúlva futballozni. Miután elmagyaráztam a nem is olyan messze földről Budapestre érkező kollégának, miért döcög az együttes szekere az NB I-ben, hozzátettem, van egy rossz hírem: a Viktoria a nemzetközi kupaporondon találkozik vele.

Márpedig jobb komolyan venni a Ferencvárost az Európa-ligában.

A magyar rekordbajnok évek óta bizonyítja, helye van az európai középmezőnyben, a nyáron kinevezett Borbély Balázs irányításával pedig – a költségvetés jelentős csökkentése ellenére – jobb lett a játéka. Az El-selejtezőben nyolc mérkőzésen veretlen maradt, heroikus győzelmet aratott a Twente vagy éppen a Trabzonspor felett, a ligaszakasz nyitányán pedig 3–1-re nyert a Celtic vendégeként. Sokan féltették a Fradit, miután a nyáron megannyi alapembere távozott, maradt azonban egy tettre kész társaság, amely európai összevetésben veszélyes kontracsapattá érett, nagyszerűen kontrollálja a védekező átmeneteket, és az egyéni teljesítmények is feljavultak. Corbu Máriusz, Cadu, Daniel Arzani, Callum O’Dowda és Bamidele Yusuf egyaránt jobban játszik, mint Robbie Keane irányítása alatt bármikor, Kristoffer Zachariassen is sokadvirágzását éli, ám nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az elismerést elsősorban az európai kupasorozatban nyújtott teljesítményükkel vívták ki – a bajnokságban is ideje vezérszerepet vállalniuk.

Erről jut eszembe, tavaly novemberben a Fenerbahce elleni isztambuli 1–1-es, bravúros döntetlen után Robbie Keane felkapta a vizet, amikor arról kérdeztem, a Nyíregyházától elszenvedett háromgólos hazai vereségre adott válasznak tekinti-e csapata teljesítményét. Felháborodva magyarázta, hogy az Európa-liga teljesen más sorozat, és nem értette, miért nem együttese remek El-teljesítményéről beszélgetünk – miközben megítélésem szerint arról beszélgettünk.

Nos, azóta edzőt váltott a Ferencváros, játékosok jöttek, de még inkább mentek, a nemzetközi szereplés azonban továbbra is ragyogó, miközben idehaza maradtak a nehezen magyarázható botlások.

Csütörtök este ismét megmutathatja, mire képes az európai kupaporondon, ám akármilyen furcsa is ezt leírni, az igazi kihívás csak ezután következik: az NB I-ben, a betömörülő védelmek ellen is meg kell találnia az utat a győzelemhez.

Meggyőződésem, a Ferencváros játékosai nem csak csütörtökönként tudnak futballozni.

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!