Potyognak rendesen – Bodnár Zalán jegyzete

A CATENACCIO felkent papjaként számomra az 1990-es futball-világbajnokság a legkedvesebb, amely a valaha volt leggólszegényebb vb, 2.21-es meccsenkénti átlaggal, de el tudom fogadni, hogy vannak, akik a gólok miatt szeretik a labdarúgást. Ők most nem panaszkodhatnak, az idei tornán szépen termelnek a csapatok. Már most megdőlt a rekord, péntek reggelre már 177 találatnál tartottunk, az eddigi csúcs a 2022-es 172 volt. 

Persze a drasztikusan megnövekedő meccs­szám miatt biztos volt, hogy előbb-utóbb új rekord születik, de Katarban 64 meccsen jött össze a 172, most pedig 60 mérkőzés után jártunk 177-nél. A gólátlag 2.95, ami ugyan elmarad a hőskorszakétól, amikor még öt csatár rohamozott két- vagy háromtagú védelmek ellen, 1958 óta csak egyszer, 1970-ben volt ennél magasabb a gólátlag, akkor is csak hajszállal (2.97).

Ha az okokat keressük, nyilván elsőként a felduzzasztott mezőny jut eszünkbe, a 32 helyett 48 csapat hígulást is hozott, több a gyenge válogatott, amelyet meg lehet szórni. Nyilván ebben is van valami, sőt feltehetően ez a fő ok (amit az is bizonyít: már az öngólcsúcs is megdőlt), még ha nem is nyelnek be feltűnően sok gombócot a kicsik, csak Curacao kapott egy hetest a németektől, Üzbegisztán egy ötöst a portugáloktól és Tunézia szintén egy ötöst a svédektől. 

De van egy másik magyarázat is. Amikor 1994-ben először rendezett vb-t az Egyesült Államok, a sportággal akkor még lényegében csak ismerkedő amerikaiak leginkább két részletet nem értettek a mi „soccerünk” kapcsán. Az egyik: hogy az ördögbe végződhet egy sportesemény 0–0-ra? Megveszi a néző a jegyet, kimegy a meccsre, és hazamegy úgy, hogy nem látott gólt? Az ő felfogásukban ez abszurd. Aligha véletlen, hogy éppen az 1994-es vb-re vezetett be a FIFA két olyan korszakos szabályváltozást, amely a több gól elősegítése érdekében született. Az egyik volt, hogy két pont helyett három jár a győzelemért, így ösztönözve a csapatokat, hogy nyerni akarjanak. A másik, hogy hazaadásnál a kapus nem foghatja meg kézzel a labdát. Mindkét intézkedés növelte a gólszámot, az 1990-es 2.21-ről 2.67-re kúszott fel a gólátlag. Talán nem véletlen, hogy most megint az elsősorban az USA-ban zajló vb előtt születtek olyan szabálymódosítások, amelyek a játék gyorsítását szolgálják (fetrengés megszüntetése, bedobások, szögletek, cserék gyorsítása). Bizonyos, hogy érvényesült az amerikai lobbierő.

Egyébként a másik, amit nem értettek 1994-ben az amcsik: hogy lehet 45 percen át folyamatos játékot mutatni reklám nélkül? 
Harminckét évvel később ezt is megoldották…

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!