„Harry Kane még mindig a király” – Keir Radnedge szerint Anglia messze van egy döntős formától, de jó úton jár

– Aki csak a végeredményt látja, azt gondolhatja, hogy Anglia magabiztos győzelmet aratott. Akik azonban végignézték a Kongói DK elleni mérkőzést, egészen mást láttak. Ön szerint mit árul el ez a 2–1-es siker az angol válogatott valódi erejéről?
Az egész teljesítmény azt mutatja, hogy Thomas Tuchel még mindig keresi a legerősebb kezdőcsapatát. Ebben sérülések is szerepet játszanak, de talán az is, hogy a keret összeállításakor akadt néhány téves döntése. Ez különösen a védelemre igaz, ahol még mindig nem találta meg az ideális összeállítást.

– Anglia már a 7. percben hátrányba került egy olyan védelmi hibából, amelyet ritkán látunk világbajnoki címre törő csapattól. Meglepte önt ez a bizonytalan kezdés? Mekkora felelőssége van ebben Thomas Tuchelnek?
– Természetesen Tuchelnek is van felelőssége, különösen azért, mert a védelem tengelyében továbbra sincs megfelelő szervezettség. Ugyanakkor ezen a szinten, amikor a Premier League legjobb klubjaiban futballozó játékosokról beszélünk, a futballisták felelőssége is óriási. Már a Horvátország elleni mérkőzés elején is, majd most a Kongói DK ellen is úgy tűnt, mintha olyan játékosok lennének a pályán, akik korábban még soha nem futballoztak együtt.

– Tuchel kinevezésekor sokan megkérdőjelezték Angliában, hogy egy német szakember a megfelelő választás-e a válogatott élére. Most, hogy Anglia már a legjobb tizenhat között van, úgy érzi, sikerült elfogadtatnia magát a játékosokkal, a médiával és a szurkolókkal? Már látszik az általa elképzelt futballfilozófia?
– Úgy gondolom, a játékosokat már megnyerte magának. Nagyon elismerően beszélnek az elképzeléseiről és a kommunikációjáról. Az újságírók is nagyra tartják, hiszen a Chelsea edzőjeként is meggyőző volt, különösen a részletekre való odafigyelése miatt. A szurkolóknál azonban minden az eredményeken múlik. Azért szerződtették, hogy az Európa-bajnoki ezüstérmes angol válogatottból világbajnokot csináljon. Ha ez nem sikerül, akkor ő lesz a felelős, nem a játékosok.

– A világbajnoki keret összeállítása is komoly vitákat váltott ki a torna előtt. A látottak alapján ma már jobban érti Tuchel elképzeléseit? Ez a keret alkalmas lehet arra, hogy világbajnoki címet nyerjen?
– Tuchel filozófiája ugyanaz, mint amellyel Alf Ramsey 1966-ban világbajnok lett Angliával: nem feltétlenül a legjobb egyéni játékosokat kell összegyűjteni, hanem a legjobb csapatot kell felépíteni. Ez a válogatott futballban kiváló megközelítés. Angliának rendkívül erős támadósora van, ugyanakkor a védelem nem elég stabil. Ez pedig döntő gyengeség lehet, ha az elődöntőig vagy akár a döntőig jutnak.

– A világbajnokság előtt Harry Kane tűnt az angol válogatott legmagabiztosabb játékosának, és ismét akkor döntötte el a mérkőzést, amikor a legnagyobb szükség volt rá. Nem függ túlságosan Anglia Kane klasszisától, rutinjától és önbizalmától? Mi történik, ha egyszer nem ő menti meg a csapatot?
– Angliának jelenleg két világklasszisa van. Az egyik Harry Kane, a másik Jude Bellingham. Az angolok abban bíznak, hogy ha egyikük nem tudja eldönteni a mérkőzést, akkor majd a másik megteszi.

– Anthony Gordon csereként beállva két gólpasszal fordította meg a mérkőzést. Ez egyszerűen egy remek csere volt, vagy Thomas Tuchelnek most már át kell gondolnia a legerősebb kezdőcsapatát?
– Tuchel másként gondolkodik a támadóiról. Vannak nála „kezdők” és vannak „befejező emberek”. A szélsők különösen fontosak a mélyen védekező csapatok ellen, ezért bátran rotálja Bukayo Sakát, Noni Maduekét, Anthony Gordont és Marcus Rashfordot. Gordon különleges erőssége, hogy a védő mellett kívül és belül is képes megjátszani a helyzeteket. Rashford viszont szinte mindig befelé húz, ezért sokkal kiszámíthatóbb az ellenfelek számára.

– Jude Bellingham ezúttal is rengeteget dolgozott, több nagy helyzetet alakított ki, mégsem szerzett gólt. Hogyan értékeli az eddigi világbajnoki teljesítményét? Továbbra is ő Anglia legkomplexebb futballistája?
– Bellingham fantasztikus tornát fut, de ne felejtsük el, hogy még mindig csak huszonhárom éves. Harry Kane viszont továbbra is a király.

– Sok világbajnok csapatnak volt egy olyan nehéz kieséses mérkőzése, amelyet valahogy túlélt, majd később ebből merített önbizalmat. Elképzelhető, hogy Anglia számára a Kongói DK elleni fordítás éppen egy ilyen sorsfordító pillanat lesz?
– A világbajnokságokat és Európa-bajnokságokat megnyerő csapatok többsége általában lassan lendül játékba, majd mérkőzésről mérkőzésre fejlődik. Anglia is ezen az úton halad. Ugyanakkor sokkal jobb első félidőkre lesz szüksége. Az eddigi eredményeit főként annak köszönheti, hogy a második félidőkben jelentősen feljavult, és sokkal gyorsabban futballozott.

– A következő ellenfél a társrendező Mexikó lesz, amely eddig a vártnál is jobban szerepel, ráadásul óriási hazai támogatást élvez majd. Mennyire lesz nehéz feladat ez Angliának?
– Fantasztikus hangulat várható az Azték Stadionban. Összességében Angliát tartom jobb csapatnak, ugyanakkor a mexikói játékosokat hatalmas erővel hajtják majd a szurkolóik. Egy érdekesség: legutóbb, amikor Anglia világbajnoki mérkőzést játszott az Azték Stadionban, Argentínától kapott ki Diego Maradona két legendás góljával. Talán most éppen ezzel a stadionnal van elszámolnivalója az angol válogatottnak.

– A látottak alapján hogyan értékeli Anglia világbajnoki esélyeit? Valóban képes lehet ez a csapat megtörni a közel hat évtizedes várakozást?
– Számomra Franciaország továbbra is a torna első számú esélyese, mögötte Argentína és Spanyolország következik. Anglia egyelőre olyan csapat benyomását kelti, amely reálisan eljuthat a negyeddöntőig. Onnantól viszont már sok minden múlik a szerencsén: egy játékvezetői döntésen, egy lepattanó labdán, egyetlen hibán vagy éppen egy zseniális villanáson. Ennek a világbajnokságnak a pályán kívüli vitái után a futballnak most arra lenne szüksége, hogy végül valóban a legjobb csapat emelhesse magasba a trófeát.