Giblak hisz a Megyeri útiak feltámadásában

Az újpestiek az idei bajnokságot Bernei Gergely válogatott kapussal, hat szlovák játékossal és Eduard Giblak szlovák edző segítségével indították, s mint az eredmények is igazolják (Dunaújvárosban csak 6-5-re maradtak alul), sikeresen. A vezetőedző Ancsin János maradt, ám a felnőttcsapatot az utánpótlás-specialista Giblakkal közösen irányítja. Az 57 éves szlovák szakember korábban öt évig hazája juniorválogatottját vezényelte, 1989-ben az A-csoportos Európa-bajnokságon az ezüst-, majd 1992-ben az aranyérmet kaparintották meg. Hat esztendőn át dolgozott a német Oberligában, amelyben egy amatőrcsapattal indult, s néhány év elteltével stabil résztvevője lett a négycsapatos rájátszásnak. Hazájában a felnőtteket is edzette, legjobb eredménye a zólyomiakkal egy extraligás második helyezés.

- Tudta, hogy az Újpest legutóbb mikor tudott nyerni a zöld-fehérek ellen?
- Mesélték, hogy már nagyon régen nem történt ilyesmi, ezért különösen örülök a győzelemnek - mondta arcán nagy mosollyal Giblak. - Az összes játékos kivétel nélkül nyerni akart, harcoltak a jégen minden korongért. Olyan profi mentalitásra van szükség, mint ahogy vasárnap játszottunk, mert szerencsére négy nullás vezetésnél sem eresztettünk le.

- Hogy érzi magát Újpesten, és meddig tervezik az együttműködést?
- Mindennel elégedett vagyok, hiszen csupa olyan emberrel vagyok körülvéve, akik segítik a munkámat, előre akarnak lépni. Közös célunk, hogy javítsunk a színvonalon, és ezért kettő plusz egy évre állapodtunk meg. Elsősorban az utánpótlással foglalkozom, de a felnőttcsapat is rendkívül szimpatikus, így Ancsin Jánossal karöltve dolgozunk, hogy a bajnokságban is hasonló eredményeket érhessünk el.
- Már látta a honi élcsapatokat, az Alba Volánt és a Dunaújvárost is hokizni, mi a véleménye a magyar jégkorong helyzetéről és az erőviszonyokról?
- Nem fogok újat mondani azzal, hogy az említett két gárda jóval előttünk áll mind felkészülésben, mind pedig képességekben. Kétéves tervet dolgoztunk ki az Újpest felzárkóztatására, és hiszek benne, hogy két éven belül meg tudjuk szorongatni az éllovasokat. Ehhez leginkább rengeteg munka, türelem, szorgalom, nyugalom és idő szükséges.
- A Dunaújvárost már sikerült megszorongatniuk…
- Igen, ám a szoros végeredmény mögött az állt, hogy kissé lenézték a csapatunkat. Bebizonyítottuk, hogy nem szabad minket félvállról venni, mert igenis veszélyt jelentünk, százszázalékos formában játszottunk. A Volántól simán kikaptunk, ami pedig főleg a mi hibánk, mert a játékosaink túlságosan is tisztelték az ellenfelet, hiszen ők a "csúcscsapat". A hozzáálláson is változtatnunk kell, és akkor több sikerre leszünk hivatottak.