Sajtótájékoztató: kezdődik a nagy kaland
Álomszerűen alakul Vas János nyara. A magyar válogatott 21 éves jobbszélsője júliusban próbajátékon vehetett részt, miután hároméves szerződést kínált neki az 1999-es Stanley-kupa-győzes gárda, a Dallas Stars. Ezzel ő a magyar hokitörténelem második játékosa Szuper Levente után, aki NHL-es szerződést írhatott alá.
- Pénteken kezdődik a nagy kaland. Tud aludni? - kérdeztük a szerdai sajtótájékozató után.
- Nagyon izgatott vagyok, de azért még nem forgolódom álmatlanul. De hasonlóan izgultam a júliusi próbajáték előtt is, szuggeráltam magamnak, hogy muszáj jól játszanom és bizonyítanom, s a jelekből ítélve sikerült is.
- Milyenek voltak a dallasi napok?
- Melegek. Egyszer tíz percet álltam a napon, majdnem roszszul is lettem. Mondták, hogy ezt nem szabad. Az edzők kedvesek, közvetlenek voltak, a legelső nap a Dallas egyik segédedzője vállon veregetett, amikor elment mellettem, pedig halvány fogalma sem volt, ki vagyok.
- Mekkora az esélye annak, hogy a Dallasban, az NHL-ben marad?
- Erről egyelőre csak álmodozom. A reális célom, hogy kiharcoljam a helyem a farmcsapatban, az Iowa Starsban, ahonnan bármikor felvihetnek a NHL-be. Hétfőn kezdődik az edzőtábor, közösen a nagycsapattal, úgyhogy akkor be kell mutatkoznom majd Modanónak és társainak. Aztán, ha bizonyítok, az előszezonmeccsek következnek húszezer néző előtt, majd október elején kezdődik az évad, addig dől el, hogy hol folytatom. Sokan mondják, nehezebb bekerülni az NHL-be, mint bennmaradni. De az álom közel van: Szuper Levi tíz meccs erejéig tartalék kapusként ült NHL-meccsen kispadon, talán egy mezőnyjátékosnak nagyobb az esélye, hogy jégre lépjen.
- Nem ünneprontásként: mi lesz a válogatottal?
- Sajnos nem sok az esély rá, hogy szerepeljek a nemzeti csapatban - most életem nagy lehetőségére összpontosítok.
- Nagyon izgatott vagyok, de azért még nem forgolódom álmatlanul. De hasonlóan izgultam a júliusi próbajáték előtt is, szuggeráltam magamnak, hogy muszáj jól játszanom és bizonyítanom, s a jelekből ítélve sikerült is.
- Milyenek voltak a dallasi napok?
- Melegek. Egyszer tíz percet álltam a napon, majdnem roszszul is lettem. Mondták, hogy ezt nem szabad. Az edzők kedvesek, közvetlenek voltak, a legelső nap a Dallas egyik segédedzője vállon veregetett, amikor elment mellettem, pedig halvány fogalma sem volt, ki vagyok.
- Mekkora az esélye annak, hogy a Dallasban, az NHL-ben marad?
- Erről egyelőre csak álmodozom. A reális célom, hogy kiharcoljam a helyem a farmcsapatban, az Iowa Starsban, ahonnan bármikor felvihetnek a NHL-be. Hétfőn kezdődik az edzőtábor, közösen a nagycsapattal, úgyhogy akkor be kell mutatkoznom majd Modanónak és társainak. Aztán, ha bizonyítok, az előszezonmeccsek következnek húszezer néző előtt, majd október elején kezdődik az évad, addig dől el, hogy hol folytatom. Sokan mondják, nehezebb bekerülni az NHL-be, mint bennmaradni. De az álom közel van: Szuper Levi tíz meccs erejéig tartalék kapusként ült NHL-meccsen kispadon, talán egy mezőnyjátékosnak nagyobb az esélye, hogy jégre lépjen.
- Nem ünneprontásként: mi lesz a válogatottal?
- Sajnos nem sok az esély rá, hogy szerepeljek a nemzeti csapatban - most életem nagy lehetőségére összpontosítok.
Legfrissebb hírek
