Mihalik András: A kiegyensúlyozott és megbízható játékra kell törekednem
– Először léphet jégre a magyar férfi jégkorong-válogatottban, a Sárközy Tamás-emléktornán. Izgatott?
– Egészséges bizonyítási vágy van bennem, de nem izgulok. A Sárközy, és minden más, hasonló torna a világbajnokságra való felkészülést szolgálja, így mindenkinek, aki részt vesz ezeken a versenyeken az a célja, hogy ott lehessen a vb-keretben. A meghívó után egy másodpercre megálltam, hiszen gyerekkori álmom volt, hogy bekerüljek a magyar felnőttválogatottba, örülök, hogy ezt a mérföldkövet elértem. A nemzeti csapatba kerülés egy játékos pályafutásában elsődleges kell, hogy legyen, de akinek normális az értékrendje annál ez nem is lehet kérdés. Természetesen a személyes fejlődés szempontjából is nagyon fontos állomás az első meghívó. Szeretem Magyarországot, örülök, hogy sikerült bekerülnöm a válogatottba, de innen is van még feljebb, kemény munka vár ránk.
– A nyáron Majoross Gergely kétszer is tartott U25-ös összetartást, onnan jól ismerheti a csapattársakat és a stábot. Hogyan segíti ez a gördülékeny beilleszkedést?
– Mindkét nyári táborban ott voltam, és nagyra értékeltem ezeket a lehetőségeknek. Amióta elkezdődött a vérfrissítés a nemzeti csapatnál azóta vannak ezek az események, és ez nekem, és a többi fiatalnak is megkönnyíti a dolgát, hiszen most már nem ismeretlen környezetbe csöppenünk. Az edzők közül többekkel dolgoztam együtt korábban, a csapattársaim nagy részét személyesen, a jégpályáról vagy azon kívülről is ismerem.
– Hogy fogadták csapattársai a sikerét?
– Nem annyira gyakori, hogy valaki Debrecenből a válogatottba kerül, és nekem kifejezett célom volt, hogy ebből a városból kapjak meghívót. Szerintem ez az itteni munka elismerése is. Érzem a hokis közeg támogatását, a rutinos csapattársak elláttak tanácsokkal, az edzőim, Vaszjunyin Artyom és Berta Ákos is sokszoros válogatott volt, így nagyon figyelek arra, amit mondanak, hiszen teljesen új elvárásokkal nézek szembe a nemzeti együttesnél. Mások lesznek a feladataim, a játékstílus is különböző a debrecenihez képest. Igyekszem erre minél jobban felkészülni.
– Céltudatosan beszél, és a pályafutásán is az látszik, lépésről lépésre építi a karrierjét. Külföldön is játszott, majd az utánpótlás-válogatottakban szerepelt, és az Erste Ligában is egyre jobbak a mutatói. Mi az ön folyamatos fejlődésének a titka?
– A türelem, és az abban való hit, hogy a befektetett munka mindig megtérül. Van, akinek hamarabb, van, akinek kicsit később, de még fiatal a korosztályom, hónapok alatt is rengeteget fejlődhet, aki belecsöppen a felnőtt hokiba. Nagyon fontos volt az eddigi pályafutásomban, hogy ha könnyebben jöttek a sikerek, ha sokat kellett rá várni, mindig kitartottam. A válogatott meghívóra is már legalább másfél éve vágytam, de nem adtam fel, és most eljött az ideje, hogy megmutassam magam. Külföldön is azt tanultam meg, hogy dolgozni kell, céltudatosnak lenni, és akkor valamilyen módon az élet meghálálja munkát.
– Hogy áll a Sárközy Tamás emléktornához, mit kell tennie, hogy reális legyen a világbajnoki keretbe kerülés esélye?
– Nem akarom túlgondolni. A csapattársaimat ismerem, tudom, hogy megvannak a képességeim ahhoz, hogy maradandót alkossak, bízom magamban. Természetesen egy újoncnak mások a feladatai, mint a rutinosaknak, nekem elsősorban a kiegyensúlyozott és megbízható játékra kell törekednem, annak érdekében, hogy felhívjam magamra a figyelmet. Ugyanakkor kamatoztatnom kell az erényeimet is, a gyorsaságomat, a lövéseimet és a támadásokhoz való hozzájárulást. Ha ezt a két tényezőt, a magabiztosságot és a kreativitást jól tudom ötvözni, akkor jó benyomást kelthetek. Igyekszem elkerülni, hogy a hibázástól való félelem rányomja a játékomra a bélyegét, és csak a biztonsági játékra törekedjek, mert az általában visszaüt.
– Az olasz, lengyel és szlovén válogatottal játszik a a magyar csapat a Sárközy Tamás emléktornán. Mindhárom erős csapat, az A-csoport és a divízió 1/A határán. Mit vár az ellenfelektől?
– Nagyon kemény tornára számítok, a novemberi nemzetközi szünetben általában a legerősebb keretükkel készülnek a válogatottak. Meg kell mutatnunk az ellenfeleinknek, hogy nem véletlenül mi vagyunk az A-csoportos válogatott a négyből, nem szabad alárendelt szerepet játszanunk. Ennek a három mérkőzésnek a világbajnoki felkészülést kell szolgálnia, fontos, hogy megvalósítsuk azt, amit a szakmai stáb elvár tőlünk, ez talán az eredményességet is felülírja, de azt hozzáteszem, hogy hazai közönség előtt a nézőket is ki kell szolgálni. Az a cél, hogy a kettőt egyszerre megvalósítsuk, akkor sikeresek lehetünk.
