Vb-felkészülés: két harmadon át gólt sem kapott Kanadától a magyar hokiválogatott

IMMÁRON SOROZATBAN NEGYEDIK ÉVE, hogy májusban a magyar jégkorong-válogatott és a kanadai sztárokból álló csapat összeméri erejét, ami a mi szempontunkból hízelgő, hogy ezek a találkozók nem egy világbajnokságon valósulnak meg, hanem a két szövetség együttműködésében. Az elmúlt három esztendőben Budapesten játszottak a felek, ám ezúttal Kanada szerette volna lezárni ellenünk a felkészülési időszakot. 

„Ez számunkra teljesen rólunk szól – kezdte öltözői beszédet a találkozó előtt Majoross Gergely, a magyar válogatott szövetségi kapitánya. – Mi nem azért vagyunk itt, hogy biodíszletei legyünk egy gálamérkőzésnek, hanem azért, hogy teszteljük, hol tart az intenzitásunk, hol tartunk a részletekkel, mennyire vagyunk csapat, s felkészüljünk a saját világbajnokságunkra, hiszen ez a legfontosabb nekünk. Ehhez nyilván hozzátesz, ki az ellenfél, van egyfajta varázsa, de ettől függetlenül ez az egész rólunk szól, mindegy, kivel találjuk szemben magunkat. Az a feladatunk, hogy amit elterveztünk, amit a legjobban akarunk csinálni szombattól, az itt is a lehető legjobb legyen. Derüljön fény arra, milyen apróságokat kell még esetleg a helyére tenni. Alapvetően az a legfontosabb, hogy mi mindent adjunk ki, és az intenzitásunk jó legyen.”

Egy biztos, a két csapat alaposan bekezdett, az összecsapás elején három perc alatt három gólt láthatott a népes publikum. A gólgyártást Mark Scheifele kezdte meg, kissé oldalról hatalmas gólt ragasztott Bálizs Bence kapujába. Nem rázta meg a mieinket a kapott gól, Sebők Balázs korongot szerzett, majd egy lőtt passzba Terbócs István ért még bele, a pakk a kapus és a vas között valahogy utat talált magának. Huszonhárom másodperc alatt egyenlítettünk Kanada ellen! Az öröm sajnos csak bő két percig tartott, a nagy igyekezetben túl sok játékosunk volt a jégen, az emberelőnnyel 33 másodperc alatt éltek a juharlevelesek, Dylan Cozens a saját kipattanóját kotorta be közelről. Nem meglepő módon többet volt a korong a kanadai sztároknál, de a magyar válogatott is próbálta tartani a tempót, és nem „bunkerhokit” játszott. Persze ennek megvoltak az előnyei és a hátrányai is, ugyanis Majoross Gergely tanítványai többször is korongot tudtak szerezni az ellenfél harmadában, vagy akár a semleges zónában, ellenben Kanadának több területe is akadt lendületes akciókat futtatni. Ellenben a játékrész közepén azt is láthattuk, ahogy nagyjából egy percig válogatottunk beszorította a sztárokat, és rájuk tudott cserélni. A 16. percben a jól védő Bálizs tehetetlen volt, Robert Thomas vitte be nagy sebességgel a pakkot a magyar harmadba, egy csel után középre adott, John Tavares pedig közelről a kapuba lőtt. Bár húsz perc játék után kétgólos előnyben volt Kanada, Terbócsék sem lehettek elégedetlenek a mutatott játékkal.

A második harmadban jóval kevesebb kapura lövést láthattunk, a hivatalos statisztika szerint mi mindössze kétszer próbálkoztunk. Kanada is csupán kilenc alkalommal, a feszes magyar védekezés mellett a sztárok azért olykor túl is játszották az akcióikat. A támadásaink többsége a gyors korongszerzésekre épült, egy ilyen alkalommal Szongoth Domán került gólhelyzetben, de az utolsó pillanatban egy blokk odaért, így a lövése fölé szállt. Nemes Márton és Bartalis István összjátékában is benne volt a veszély, de kimaradt ez a lehetőség is. A mérkőzés felénél kapust cseréltünk, Vay Ádám állt a ketrec elé, s rögtön bravúrral nyitott, Fraser Minten ziccerét fogta. Öt perccel a szünet előtt emberelőnybe támadhatottunk, de igazán nagy helyzetbe nem sikerült kerülnünk.

A harmadik harmad elején nagyon beszorult Magyarország, bátor és önfeláldozó védekezéssel azonban sikerült átvészelni ezt az időszakot, a „kiszabadulás” után pedig Sofron István előtt nagy lehetőség adódott, de a rutinos csatár lövése fölé szállt. Pár minutummal később Bartalis is szépíthetett volna közelről, ám nem tudtunk közelebb zárkózni. Állta a sarat a magyar válogatott, sőt, az utolsó három percre levitte a kapusát is Majoross, és nem feltétlenül csak a gyakorlás miatt, hanem mert a két csapat közötti differencia megadta a halvány egyenlítési esélyt. Ez nem vezetett eredményre, de a magyar válogatottnak nincs szégyenkeznivalója, mert a világ egyik legjobbja ellen szoros mérkőzést játszott, és több mint negyven percig nem kapott gólt. A felek a lefújás után még öt percig három a három ellen is gyakoroltak, ezt 1–0-ra Kanada nyerte meg.

Összességében a szerdán mutatott teljesítmény mindenképpen biztató a számunkra szombaton rajtoló A-csoportos világbajnokság előtt.

JÉGKORONG
FÉRFI VB-FELKÉSZÜLÉSI MÉRKŐZÉS
Magyarország–Kanada 1–3 (1–3, 0–0, 0–0)
Neuchatel. V: Gerber, Ruprecht, Stadler, Duc (mind svájci). 
KANADA: Talbot – Wotherspoon, Bouchard (1) / Rielly, DeMelo / Nurse, Whitecloud / Mateychuk, Dickinson – Vilardi (1), Celebrini (1), Scheifele 1 / Holloway, O’Reilly (1), Cozens 1 / TAVARES 1, THOMAS (2), Brown / Finnie, Minten. Szövetségi kapitány: Misha Donskov
MAGYARORSZÁG: BÁLIZS (VAY) – Stipsicz, Horváth M. / HADOBÁS (1), Ortenszky / Garát, Csollák / Tornyai, Kiss R. – Horváth Bence, Sebők (1), Terbócs 1 / Papp, Szongoth Domán, Sárpátki / Erdély Cs., Bartalis I., Sofron / Nemes, Nagy Krisztián, Vincze P. / Ravasz. Szövetségi kapitány: Majoross Gergely
Kapura lövések: 32–8. 
Emberelőny-kihasználás: 4/2, ill. 1/0
MESTERMÉRLEG
Majoross Gergely: – Tisztességesen végigdolgoztuk az egész mérkőzést, és az eredmény is vállalható. Természetesen tudjuk, hogy a kanadai jobb csapat, mint a magyar, de az, hogy az öt öt elleni játékban egy eggyel lehoztuk ezt a mérkőzést, kiváló. Rengeteg munkát kellett ebbe beletenni, és a kapusteljesítményeink is nagyszerűek voltak, örülünk, hogy ilyen élménnyel fejeztük be a felkészülést, várjuk a szombatot!

Részletes jegyzőkönyv hamarosan...