Feltűnt a láthatáron az orosz zászlóshajó, de egyelőre nem tudni, mikor ér partot

LEHETETLEN HELYZETBE került a Nemzetközi Jégkorongszövetség (IIHF), hiszen a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) egyik napról a másikra hatályon kívül helyezte Oroszország eltiltását az IIHF eseményeiről, arra hivatkozva, hogy a szövetség biztonsági aggályai nincsenek megalapozva.
Az azonnali hatály ebben az esetben azt jelenti, hogy a már hónapok óta szervezés alatt lévő, még az idén sorra kerülő világbajnokságon, a decemberi A-csoportos junior-vb-n is ott lehetne az orosz hokiválogatott. Nem volt teljesen előzmény nélküli a mostani döntés, hiszen a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) már a nyáron felfüggesztette az Orosz Olimpiai Bizottság eltiltását, és ajánlásának hatására több sportági szövetség is vagy enyhített a szankciókon, vagy feloldotta. A kézilabda, röplabda és vízilabda mezőnyében már játszhatnak oroszok nemzetközi versenyeken, egyéni sportágakban pedig már korábban elkezdődött az enyhítés. Mégis, meglehetősen hirtelen döntés, hogy az orosz–ukrán háború miatt az agresszort szankcionálni hivatott intézkedéseket egy szempillantás alatt semmissé teszik, ráadásul az éppen világeseményt szervezőket – mindenféle gyakorlati javaslat nélkül – kötelezik arra, hogy vegyék vissza az oroszokat a mezőnybe.
Az említett junior jégkorong-vb kapcsán egyébként a kanadai kormány azonnal jelezte, válogatott szinten nem ad beutazási vízumot az oroszoknak, így a tengerentúli szervezők fellélegezhettek. Hasonlóan kész tények elé állították a német szövetséget, amely a sportág legnagyobb adminisztrációs, szervezési, anyagi, infrastrukturális és lebonyolítási terhével járó felnőtt férfi elit vb-t szervezi (már jó ideje) jövő májusra.
Az előrehaladott állapotban lévő előkészületek teljes újragondolására lenne szükség, ha megváltozna a résztvevők száma (hiszen már ismert a két nyolcas csoport), és bármennyire szépítjük, ha egymással háborúban álló nemzetek játékosai, stábjai és leginkább szurkolói egymáshoz közel tartózkodnak, pláne, ha a jégpályán össze is csapnak egymással, az biztonsági kockázatot rejt magában. Hogy összecsapnának-e, azt nem lehet tudni, hiszen számtalan lehetséges forgatókönyv megvalósulhat.
Ha tényleg visszatér az orosz válogatott, bekerülhet a több mint másfél évtized után újra feljutó ukránokat is magába foglaló A-csoportba, és a két ország összecsapása beláthatatlan következményekkel járna. Ráadásul ebben az esetben a mezőny 17 tagú lenne (hacsak a szintén kizárt fehéroroszokat nem engedik vissza addig…), ami szintén bonyolítaná a menetrendet. Az sem tűnik kecsegtetőbb megoldásnak, hogy az oroszok egyszerűen átveszik a világranglistán leggyengébben álló csapat helyét, ugyanis ez éppen Ukrajna lenne, amely 16 év után jutott vissza ismét az elitbe. Mondani sem kell, ennek milyen üzenete lenne…
Ilyen és ehhez hasonló kihívásokkal kell szembenéznie az IIHF-nek és a német szövetségnek, nem csoda, hogy előbbi kétnapos elnökségi ülést hívott össze hétfőre és keddre, hogy megpróbáljon kialakítani legalább egy határozott álláspontot a témában, a CAS döntése óta ugyanis csak két, azt elítélő közleményt adott ki.

A sportág egyik csúcseseménye, az elit vb megrendezése egyelőre tehát teljesen bizonytalan. Érthető álláspont a németektől, hogy nem szeretnék magukat kitenni annak a veszélynek, hogy ilyen felfokozott politikai és érzelmi helyzetben egy esetleges apró nézeteltérés szikrája éppen náluk robbantsa be a puskaporos hordót. Az Európai Unión belül ráadásul Németországban él a legnagyobb orosz közösség 200 ezernél is több állampolgárral, miközben az orosz származásúak száma is több millió.
Érdekes, hogy a Német Jégkorongszövetség elnöke, Frank H. Lutz mégsem a biztonsági, sokkal inkább pénzügyi aggályait emelte ki, amikor a vb átszervezéséről kérdezték, és kilátásba helyezte azt is, hogy országa visszalép a rendezéstől, ha nem sikerül megfelelő válaszokat adnia a felvetődő kérdésekre.
„Nem akarok komor képet festeni, és nem akarom megkérdőjelezni a tornát, de természetesen nekünk meg kell fontolnunk a világbajnokság visszaadásának lehetőségét – fogalmazott Lutz a német a MagentaTV-nek adott interjújában. – Nem vállalhatunk olyan gazdasági kockázatot, amit már nem tudunk kezelni. Teljesen új, megemelkedett költségekkel kellene szembenéznünk, különösen a biztonsági kérdések miatt. Ezt mind a német politikusokkal, mind a nemzetközi szövetséggel meg kell vitatni, figyelembe véve az érintett felekre gyakorolt pénzügyi következményeket.”
Kétségtelen, hogy financiális problémák is adódhatnak, és az egyébként önmagában, a másodlagos bevételek nélkül is általában nyereséges elit-világbajnokság rendezése a visszájára sülhet el. Az 1989 óta a vb-t szponzoráló svéd bútorgyártó AJ Products és a finn Nokian Tyres is bejelentette, ha Oroszország jön, ők mennek…
Még nagyobb érvágás lenne a Skoda visszalépése, a 2027-es elit vb főtámogatója egyelőre bízik a fejlemények kedvező alakulásában, de közleményében világosan állást foglalt: „ Mivel Oroszország agressziója továbbra is fennáll, úgy véljük, az orosz válogatott visszatérése a világbajnokságra összeegyeztethetetlen azokkal az értékekkel, amelyeket következetesen képviselünk. Ha az orosz válogatott részt vesz a tornán, újraértékeljük szerepvállalásunkat, és további lépéseket teszünk.”
Persze a politikai aspektus sem elhanyagolható, és az még akkor is közbeszólhat, ha az IIHF esetleg hamarosan előáll egy megoldási javaslattal. A Nemzetközi Jégkorongszövetség helyzetét tovább nehezíti, hogy az elit meghatározó nemzetei sorra határolódnak el a CAS döntésétől, a finnek sportági elnöke, Heikki Hietanen például kijelentette, hogy azon dolgoznak, minél több országot vonjanak be egy közös bojkottba. Kedden a norvég, a dán, a svéd és a cseh szövetség is bejelentette, válogatottjuk nem hajlandó Oroszország ellen jégre lépni, Lettországban pedig 2024 óta törvény tiltja, hogy sportolóik orosz és fehérorosz nemzeti csapat ellen játsszanak.
A helyzet nem rózsás, a szembenállók álláspontjai rettenetesen távol vannak egymástól, és nem is látszanak közeledni. A Magyar Jégkorongszövetség (MJSZ) egyelőre egy rövid közleményen kívül nem kommentálta a történéseket, megkeresésünkre válaszolva türelmet kértek, hogy később érdemi tájékoztatást adhassanak.
A mieinknek sem mindegy, mi lesz az eseményláncolat kimenetele, hiszen a sorozatban a harmadik elit-vb-re készülő férfi jégkorong-válogatottunk pozíciója jelentősen gyengülne, ha a nála sokkal erősebb orosz csapat ismét a mezőny tagja lenne.

| A Nemzetközi és a Magyar Jégkorongszövetség közleményei |
A kétnapos válságtanácskozás után a Nemzetközi Jégkorongszövetség (IIHF) vezető testülete a következő állásfoglalást adta ki: „Ahogy azt az IIHF a CAS előtt is ismertette, az orosz csapatok azonnali visszaengedése jelentős gyakorlati és sportszakmai kihívásokat vet fel, beleértve a vízum- és beutazási követelményeket, a biztonsági intézkedéseket, a logisztikai nehézségeket, valamint a versenyek lebonyolítási rendszerére gyakorolt hatásokat. Mindezeket tovább nehezíti a rendelkezésre álló idő rövidsége, hiszen egyes tornák kezdetéig már csak néhány hét van hátra. A CAS döntőbizottsága jelentősen alábecsülte a meghozott döntés globális hatásait, valamint azokat a kihívásokat, amelyeket az valamennyi érintett számára jelent. Az IIHF tanácsa továbbra is egyeztet a tagszövetségekkel, a szervezőbizottságokkal, a rendező országok illetékes hatóságaival, hogy meghatározzák a további lépéseket. A prioritás továbbra is valamennyi résztvevő, a válogatottak, a hivatalos személyek és a szurkolók biztonságának garantálása, a világbajnokságok zavartalan lebonyolítása, valamint a versenyek tisztaságának és integritásának megőrzése.” A honi sportági szövetség egyelőre kivár, diplomatikusan fogalmazott friss közleményében. „A Magyar Jégkorongszövetség (MJSZ) várja a további részletes tájékoztatást a Nemzetközi Jégkorongszövetségtől (IIHF) a nemzetközi Sportdöntőbíróság döntésével és annak lehetséges következményeivel kapcsolatban, beleértve a nemzetközi események szervezését és lebonyolítását. Az MJSZ tiszteletben tartja, bármilyen döntést is hoz az IIHF, és annak megfelelően jár el. Amint hivatalos és konkrét információk állnak rendelkezésünkre, tájékoztatni fogjuk a nyilvánosságot.” |
| A futballistáknál nincs előrelépés |
A futballban továbbra sincs jelentős változás, az orosz válogatottak és klubcsapatok a mostani idényben sem szerepelhetnek a nemzetközi kupasorozatokban, így az Európa-bajnoki selejtezőkön, a Bajnokok Ligájában vagy az Európa-ligában sem. Az Európai Labdarúgó-szövetség elnöke, Aleksander Ceferin álláspontja szerint az orosz együtteseket akkor engedik ismét versenyezni, ha véget ér az orosz–ukrán háború. Megengedőbb lenne Gianni Infantino FIFA-elnök, a svájci sportvezető a Sky Sportsnak nemrég elmondta, hogy a tiltással eddig sem értek el semmit, és meg kellene fontolni, hogy legalább az utánpótlás-együtteseket visszaengedjék a hivatalos versenyekre. (S. Á.) |
| Teniszben minden változatlan |
Miközben az elmúlt egy évben egyre több sportágban oldották fel az orosz és fehérorosz sportolók elleni tiltást (vagy visszaengedték őket, vagy újra használhatják nemzeti jelképeiket is), teniszben egyelőre tartózkodnak ettől. 2022 márciusában a férfi- és a női versenyekért felelős szervezet, az ATP és a WTA bejelentette, hogy az orosz és fehérorosz versenyzők kizárólag semleges színekben indulhatnak, a Nemzetközi Teniszszövetség (WT, akkor még ITF) pedig törölte a két országban rendezendő tornákat, és kitiltotta őket a Davis-kupáról, a Billie Jean King-kupáról, valamint az olimpiáról. Végül a 2024-es párizsi ötkarikás játékokokon semleges színekben indulhattak – ezzel a lehetőséggel nem minden versenyző élt, női párosban viszont Mirra Andrejeva és Gyiana Snajder ezüstérmet szerzett. Kitiltást ezenkívül csak a wimbledoni Grand Slam-torna szervezői alkalmaztak 2022-ben, ám miután az ATP és a WTA válaszul megvonta a ranglistapontokat a tornától, és további súlyos szankciókat helyezett kilátásba, ha a tiltást fenntartják 2023-ra is (végső soron a brit szövetség tagságának felfüggesztését), Wimbledon meghátrált, és szigorú keretek között, de semlegesként visszaengedte az oroszokat és a fehéroroszokat. Azóta egyéb változás nem történt: a 2022. márciusi döntés továbbra is hatályos, a WT az október 13-i, almati közgyűlésén leszavazta a korlátozások teljes feloldását. Bár egyéni sportolóként tulajdonképpen mindvégig versenyezhettek ez idő alatt, így is sokatmondó, hogy az Ukrajna ellen indított háború kezdete óta (különböző okokból) 17 orosz teniszező döntött úgy, hogy más zászló alatt folytatja pályafutását. (Sz. R.) |
| Röplabdában az Európa-ligában találkozhatnak válogatottjaink |
A nemzetközi és a kontinentális szövetség döntése alapján a 2027–2028-as idénytől röplabdában is visszatérhetnek az orosz csapatok a nemzetközi porondra. Ez elsősorban válogatottjaink szereplését érintheti, a mieink össze is futhatnak velük az Európa-ligában. Ez a döntés már nem befolyásolja női válogatottunk szereplését, mivel az El-ben idén az elődöntőbe jutott, megszerezve a 2028-as Európa-bajnokságon való indulás jogát is. Ami a klubkupákat illeti, volt olyan idény, amikor ugyancsak a nőknél a Vasas Óbuda azért kezdhetett egyből a Bajnokok Ligája főtábláján, mert az orosz csapatoknak járó két hely egyikét neki adták oda. Tavaly viszont más országok klubjainak osztották szét szabadkártyaként, és akkor a piros-kékeknek selejtezőt kellett játszaniuk. A sors különös játéka, hogy az előző három idény eredményeinek összesítése után készült rangsor alapján viszont idén megint alanyi jogon lett főtáblás a magyar csapat |
| Kézilabdában és kosárlabdában a jövő évi női vébére már kijuthat Oroszország |
Kézilabdában a nyáron oldotta fel az orosz válogatottak eltiltását az IHF, de az európai szövetség, az EHF még nem cselekedett, utóbbi a kontinensviadalokat és a nemzetközi klubsorozatokat érinti. Viszont ha sikerrel kvalifikál, a jövő évi magyarországi női világbajnokságon már ott lehet Oroszország (a januári férfi-vb-n értelemszerűen még nem). A magyar férfi nemzeti együttes egyébként legutóbb 2020 januárjában Malmőben az Európa-bajnokságon találkozott az orosz válogatottal és nyert 26–25-re, míg a nők 2019 novemberében egy szöuli felkészülési meccsen (25–29). A NOB ajánlása kapcsán kosárlabdában is történtek enyhítések, a nemzetközi szövetség, a FIBA úgy döntött, csapatként ugyan még nem, egyénileg visszatérhetnek a különböző eseményekre (ez a 3x3-as kosárlabdára is vonatkozik) az orosz és a fehérorosz sportolók, valamint az edzők, a játékvezetők és a tisztségviselők is. Mivel ez a szabályozás kissé fából vaskarika, decemberben határoz arról a FIBA, mi legyen a válogatottak és a klubok reintegrációjával. Emlékezetes, a Sopron Basket 2022-es női Euroliga-sikeréhez nagyon jól jött, hogy az UGMK Jekatyerinburg, a kontinens akkori legerősebb csapata nem vehetett részt a sorozatban. |








