Az ICF a pénteki hírlevelében azt írta, reményei szerint az új rendszer extra izgalmat és érdekességet visz a versenyekbe, s egyben lehetőséget teremt a sportolóknak arra, hogy biztosítsák helyüket a 2028-as Los Angeles-i olimpián. A kvalifikációs folyamat ezzel együtt még kidolgozás alatt áll.
Ranglistapontokat először a májusi két világkupán, jövő péntektől vasárnapig Szegeden, majd 22. és 25. között Poznanban lehet szerezni.
A sportolók – férfi és női kajakban, illetve férfi és női kenuban – a jövőben az ötkarikás játékokon, a világbajnokságokon, a kontinensviadalokon és a rangsorversenyeken gyarapíthatják pontjaik számát. Egy versenyző naptári évenként legfeljebb öt eredményt regisztrálhat a világranglistán, ennek az öt eredménynek öt különböző versenyről kell származnia úgy, hogy az egyiknek a többitől eltérő kontinensről. Ha egy sportolónak ötnél több érvényes eredménye van, a legjobb ötöt számítják bele az összesítésbe.
A világranglistát az egyes ranglistaversenyek befejezését követő öt napon belül frissítik.
A sportolók a pontok egy bizonyos százalékát kapják attól függően, hogy egyesben, párosban vagy négyesben versenyeznek. C–1-ben és K–1-ben a pontok száz százalékát osztják ki, a vk-n a győztes 1000 pontot szerez, a második helyezésért 900, a harmadikért pedig 840 pont jár. Párosban az aranyérmes egység tagjai fejenként 900 pontot kapnak, az ezüstérmesek egyenként 810-et, a bronzérmesek pedig 756-ot. Négyesben fejenként 800, 720, illetve 672 pontot ér a dobogós helyezés.
A versenyeket súlyozzák, az olimpiák és vb-k szorzója 1.5-szeres, a világkupáké 1.0-szeres, a kontinensviadaloké 0.7-szeres, a ranglistaversenyeké pedig 0.5-szörös. Például K–1-ben vagy C–1-ben 1500 pontot ér az olimpiai vagy vb-arany, 1000-et a vk-elsőség és 700-at egy Európa-bajnoki cím.
Hét korosztályos magyar érem a maratoni kajak-kenu Eb-n
