Kovács Katalin: Értem, hogy magas számok ezek, de csak a szakmaiság lebegett a szemem előtt

Pezsgett az élet hétfő délelőtt Sukorón a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-kenu Akadémián, a junior nyílt vízi úszó Európa-bajnokságot követően visszatértek a táborozó gyerekek, mosolyogva, felszabadultan töltötték ott az idejüket.

Kedvesen köszöntötte őket a KKNKKA háromszoros olimpiai, 31-szeres világ- és 29-szeres Európa-bajnok elnöke, Kovács Katalin, miközben lekísért minket a partra.

„Előttünk van víz a tóban – mutatott a versenypályára. – A munkánkat jelenleg nem befolyásolja a Velencei-tó válságos állapota, persze nem dugjuk homokba a fejünket, biztos, hogy megoldást kell találni a helyzetre, de hál’ Istennek nálunk nem állt meg az élet emiatt, rengeteg gyerek készülhet az akadémián.”

Noha dolgozni tudnak, ideálisnak nem nevezhető a szituáció, vannak olyan projektek, amelyek a tó alacsony vízállása miatt nem valósulhatnak meg. Ilyen például az egyetemi kajak-kenu világbajnokság, amelyet az eredeti tervek szerint augusztus 17. és 20. között Sukorón rendeztek volna meg, június közepén azonban bejelentették, hogy helyszínt kell változtatni, a szegedi Maty-ér adhat otthont a megméretésnek.

„Tavasszal már látható volt, hogy nagyon alacsony a tó vízszintje. Habár a versenypálya használható lenne, azt tudni kell, a kajak-kenu verseny nem csak annyiból áll, hogy beáll kilenc versenyző a rajtra, és végigevez a pályán. A futamokat motorcsónakok kísérik, be kell melegíteni, fel kell evezni, és a nádason túl ehhez sajnos nem elég mély a tó. Tavasszal ezt már tisztán láttuk, úgy véltük, jeleznünk kell a szervezőknek a problémát, szerintem ezzel felelős döntést hoztunk” – folytatta Kovács Katalin.

A pálya mederkotrásnak köszönhetően van jobb helyzetben, mint a Velencei-tó többi része, a sportolók jelenleg 190 és 220 centiméter közötti vízálláson evezhetnek, ami megfelelőnek tekinthető. A kérdés persze adva van: ez hosszú távú vagy átmeneti megoldás?

„Nem tudjuk, mit hoz a jövő, jelenleg teljesen alkalmas a vízállás a verseny-, de főként az utánpótlássportra. Hosszas egyeztetéseket folytattunk Bethlenfalvi István szakmai igazgatóval arról, hogy mekkora vízszinttől nem tudunk már edzéseket tartani a tóban, ezt nagyjából százötven centiméterben határoztuk meg – itt már, úgy hiszem, megállna a kajakos és a kenus élet. Tényleg nem tudjuk, mit tartogat a jövő, reménykedem abban, hogy nem érjük el ezt a szintet.”

Az akadémián Bethlenfalvi István kísért végig minket, eközben konkrétabb választ adott arra, meddig folyhat zavartalanul a munka: „Jelenleg úgy vélem, a jövő nyár még lehozható lenne, de nem ideális a helyzet. Most optimális a vízmélység, de a vízminőség nem az igazi. Ez a hatodik nyarunk, a mostanival együtt kétszer dolgoztuk végig az évszakot rossz vízen. A versenypálya ki van kotorva, kétméteres vizünk van, a százötven centiméter már nem lenne elégséges a topversenyzőknek. Mindemellett azt is gondolom, hogy ha még két ilyen nyár sújtja a tavat, a legkisebb gond lesz az, hogy tudunk-e dolgozni még itt az akadémián.”

Kovács Katalin 2016. július 29-én jelentette be a visszavonulását, ezen a nyáron megfogalmazódott benne, hogy a sportág mellett szeretne maradni, az akadémia ez idő tájt még csupán ötletfoszlányként jelent meg a gondolataiban. Két évvel később viszont már pontosan kirajzolódott a szándék, s 2019-re már azt mondhatta, igen, elindulhat az akadémiai képzés.

A kormány hivatalos szinten 2019-ben döntött arról, hogy támogatja a projektet, ám akkor még nem Sukoróról volt szó, hanem a Hajógyári-szigetről. A fővárosi és III. kerületi önkormányzat nem támogatta az ottani megvalósítást, így 2020 szeptemberében Sukoró mellett döntöttek.

A Velencei-tó mindig sekély volt, ezért természetes módon érzékeny a csapadékviszonyokra. Aggasztó jelet már 2012-ben is látni lehetett, a tó vízszintje ez év tavaszára a szabályozási minimum alá esett, ezért vízpótlást kellett indítani a pátkai és zámolyi tározókból. Ha 2020-ban még nem is volt drasztikus a helyzet, a tó vízháztartásának sérülékenységéről ekkor már tudni lehetett.

Kovács nem tud arról, hogy a helyszín kiválasztását megelőzően a Velencei-tó hosszú távú alkalmasságát vizsgáló külön mérések vagy kutatások készültek volna: „Amikor a projekt elindult, engem a szakvéleményemet kérdezve kerestek meg a helyszínnel kapcsolatban, nincs tudomásom arról, hogy ilyen jellegű mérések vagy kutatások készültek volna abban az időben.”

A sportkomplexum hivatalosan 2024. október 12-én nyitotta meg a kapuit, ám az akadémia már jóval ezelőtt megkezdte működését a területen. Bethlenfalvi Istvánnal az impozáns főépület és a teniszpálya között húzódó sétányon gyalogoltunk, amikor visszaemlékezett a kezdeti időszakra: „Négy fa állt itt, és a Velencei-tavi Vízi Sportiskola három kőháza volt szétszórva a területen – mutatott körbe a szakmai igazgató. – Ezt kaptunk meg 2021-ben, a VVSI állományával, négy edzővel és nyolcvan gyerekkel indultunk, ebből kezdtünk építkezni. Egy évvel később, ősszel konténerbázist kaptunk, két öltözővel, konditeremmel, ezeket mindig arra mozdították, ahol épp nem zajlott az építkezés. 2024 nyarán már részlegesen használatba vehettük a komplexumot, a csónakházzal együtt.”

Mára 320 gyerek dolgozik az akadémián nap mint nap, háromszáz környékbeli fiatallal és húsz kollégistával. A kajak-kenu edzőközpontban vagy amellett többek között tanmedence, edzőtermek, magaslati részleg, módszertani központ és sportdiagnosztikai részleg is segíti a munkájukat. Poznan után a világon másodikként Sukorón létesítettek ellenáramoltató medencét a sportágnak, itt rendkívül fejlett mozgáselemzéseket végezhetnek a versenyzőkön.

Helyszíni bejárásunk során Bethlenfalvi István elmondta: „Elsősorban hosszú távú sportolófejlesztési program jellemzi a filozófiánkat. Mindig az életkornak megfelelő készségeket, képességeket fejlesztjük, megtanítjuk a gyerekeket versenyezni, fizikailag és mentálisan is felkészítjük őket arra, hogy profi sportolóvá váljanak.”

S hogy mivel lenne elégedett Kovács Katalin?

„Azt szeretném, hogy nagyon sok gyerek járjon hozzánk, a cél az, hogy elérjük a négyszázas álomhatárt – szögezte le. – Szeretném, ha továbbra is sikeresek lennénk az utánpótlás-világversenyeken, és akkor igazán boldog lennék, ha nyolc-tíz év múlva olyan fiatalok szerepelnének a felnőttválogatottban, az olimpián, akikkel öt éve itt, együtt kezdtük el a közös munkát.”

A Kovács Katalin Nemzeti Kajak-kenu Akadémia messze túlmutat a kajak-kenun. A fedett sportcsarnokában kézilabda-, kosárlabda-, röplabda- és futsaledzésre nyílik lehetőség, emellett falmászók és fallabdázók is megtalálhatják a nekik megfelelő sportfelületet.

Kinn kosárlabda-, strandröplabda-, tenisz-, futó- és műfüves labdarúgópályát helyeztek el a szabadtéri kondipark mellett. Az akadémia területén található mindemellett nemzetközi szabványnak megfelelő úszómedence és wellnessközpont is.

Az elmúlt másfél évben több mint tízezer sportoló fordult meg itt, megannyi válogatott helyezte Sukoróra az edzőtáborát.

„Tömegsport céllal jelenleg a benti edzőtermeinket például nem lehet használni, állandó igényt érzünk a lakosság felől arra, hogy ebben fejlődjünk, és szeretnénk is előrelépni” – szögezte le Bethlenfalvi.

A látogatásunk idején úgy tudtuk, hogy a KKNKKA megvalósulása valamivel több mint 50 milliárd forintba került. Többen támadják a nevelőműhelyt túlárazással, megkérdeztük Kovács Katalintól, mit üzenne nekik: „Értem, hogy nagyon magas számok ezek, de amikor elindult ez a projekt, egyetlen cél lebegett a szemem előtt: a szakmaiság. Fogalmam sem volt arról, hogy ez pénzben miként mérhető. Lehet azt mondani, hogy túlárazott, de nem tudom, ezt mire alapozzák. Ami engem illet, fogalmam sincs arról, hogy ha ez a komplexum túlárazott, akkor mi a valós értéke. A tervezési időszakban külön hangsúlyt fektettünk arra, hogy ne kerüljön ide semmi, ami feleslegesnek nevezhető.”

Látogatásunk után néhány órával, hétfő délután Kálnoki-Kiss Attila sportállamtitkár a hivatalos Facebook-oldalán megjelent posztjában leírta, hogy az akadémiát mintegy 70 milliárd forintból építette az állam, emellett kiemelte, hogy a létesítményt üzemeltető Nemzeti Sportügynökség Zrt. (NSÜ) 2025-ben bruttó 3 065 628 112, 2026 első félévében pedig bruttó 1 117 689 417 forint állami forrást költött a komplexum üzemeltetésére. Továbbá kiderült, a 2022 és 2026 májusa között sportért felelős államtitkárként dolgozó Schmidt Ádám 2024. december 19-én arról határozott, hogy felesége, Kovács Katalin „közfeladat ellátása” jogcímen bérleti díj megfizetése nélkül használhatja a létesítményt határozatlan időre. Kálnoki-Kiss közölte, ezért első lépésként arra kérte Pósfai Gábor belügyminisztert, rendelkezzen arról, hogy a KKNKKA 2026. augusztus 1-jétől az általa igénybe vett területért, szolgáltatásokért fizessen bérleti díjat, és leszögezte, következő lépésként átvilágítják az akadémiai működést, s annak eredménye ismeretében dönt a sportállamtitkárság a további intézkedésekről. A hír ismeretében Kovács Katalin először úgy döntött, nem engedi, hogy megjelenjen a riportunk. Szerdára azonban meggondolta magát, és a következőképpen reagált a sportállamtitkár bejegyzésére: „Igen, felépült az akadémia, és igen, ennyi pénzből, a magyar sportért. Tudom és látom, hogy ez rengeteg pénz, a tervezéskor nem volt sejtésem arról, mennyibe kerülhet a projekt, ám azok, akik arról határoztak, hogy erre szükség van, ők biztosan tudták, és ennek ismeretében döntötték el: épüljön meg. Az emberek nem értik, mit jelent hetvenmilliárd forint, nem látják át pontosan, ez mekkora összeg, és mire elég, éppen ezért úgy vélem, amikor ezt Kálnoki-Kiss Attila közölte, annak egy célja volt, hogy hergelje a közhangulatot. Hosszasan írt arról, hogy mi vagyunk az egyetlen olyan akadémia, amely nem fizet a létesítményhasználatért, nem fizet a takarításért, csak minimálisan rezsidíjat. Igen, ez is így van. De ahogyan a férjem is írta a Facebook-posztjában: azok az akadémiák, amelyek ugyancsak NSÜ által üzemeltetett létesítményt használnak, kapnak forrást arra, hogy fizessenek bérleti díjat. Mi nem kapunk erre forrást. Azt javasolták, hogy így működjünk, ezért így is működünk” – nyilatkozta Kovács Katalin.