Most nem sikerült a végjáték

Ráadásul a csoportküzdelmeket idegenbeli sikerrel kezdő Larvik (a lengyel Lublin ellen nyert idegenben 32–25-re) a közelmúltban szerződtette a világklasszis dán beállóst, Brodsgaardot, ezzel bővítve sztárjainak amúgy is népes táborát. A magyar küldöttség tagjainak azonban már a roppant nehéznek tűnő mérkőzés előtt akadt oka a bosszúságra. Előbb a szállással gyűlt meg a bajuk, mivel a hotelben kettővel kevesebb hely volt a lefoglaltnál, ám alig oldódott meg ez a gond, a mieink máris másik problémával szembesültek. Az előzetes egyeztetés során ugyanis megállapodtak a felek, hogy a házigazdák játszanak majd piros mezben, míg az FTC fehérben. Ennek megfelelően a magyar lányok közül sokan nem vitték magukkal zöld dresszüket, ám végül az óvatosabbaknak lett igazuk. A norvégok ugyanis váratlanul bejelentették: ők bizony mégis fehér felsőben lépnek majd pályára. A finn EHF-ellenőr úgy vélte, legyen jó napja a házigazdáknak, oldja meg a problémát a Fradi. A hiányzó trikókat végül a csapatot Norvégiába is elkísérő hűséges szurkolók relikviáiból sikerült pótolni, így fordulhatott elő, hogy Pádár Ildikó tavaly nyáron "viszszavonultatott" 5-ös számú meze erre a találkozóra előkerült, Kamper Olívia viselte.
A szurkolók tehát már a kezdés előtt segítettek a csapaton, s a csarnokban is igyekeztek túlharsogni a legkülönbözőbb zajkeltő eszközökkel felszerelkező hazaiakat. A lelkes zöld-fehér tábor örömére Tóth Tímea szerezte az első gólt, s a Fradi egyáltalán nem tűnt ijedtnek. Igaz, három góllal elhúztak az északiak, ám az első negyedórában ellenállhatatlan Tóthnak köszönhetően tartották a lépést a magyarok, s egyenlítettek (7–7). Sajnos a ferencvárosi átlövő nemcsak a gólokat szórta, hanem a kiállításokat is gyűjtögette (igaz, nem mindig jogosan), s mivel az első játékrész derekán már másodszor kellett két percre leülnie, Németh András vezetőedző a folytatásban kénytelen volt lemondani róla védekezésben. Az egyik vezérét vesztő hátsó alakzat azonban a szünetig remekül tartotta állásait, mögötte pedig Sugár Tímea bravúrok sorozatát mutatta be, így a 22. percben a házigazdák legnagyobb megrökönyödésére már három góllal is vezetett a Ferencváros (9–12). Igaz, Johansen két, indításból szerzett góljával csökkent a különbség, de a félidő hajrájában remeklő Pádár Margitnak hála kétgólos vendégvezetésnél vonulhattak pihenőre a csapatok.

A Larvik megpróbált változtatni, s Gjekstad edző egyik húzása nagyon bevált, hiszen a dán válogatott Rantala helyett a norvég nemzeti csapatban szereplő Slevingent (vagy aki így jobban ismeri, Kopperudot) állította a kapuba, s az új seprű sokkal jobban sepert. Igaz, talán a hatalmas terheket cipelő magyar átlövők is elfáradtak, így a Larvik hamar fordított, s bár Kocsik Viktória hetesével még egyenlített a Fradi, az utolsó húsz perc egyértelműen a norvég bajnoké volt. Nyberg nagyon elkapta a fonalat, de belelendült a balszélső Johansen is, percről percre nőtt a különbség. Így a negyven percen át remekül játszó magyar együttes hétgólos vereséget szenvedett, de a következő fordulóban a lengyel Lublin ellen javíthat.

A második félidő elején még együtt voltak a csapatok, a végére azonban érvényesült a papírforma. Mivel magyarázható ez a fordulat?
– Az első játékrészben jól játszott a csapat, a második harminc perc már nem sikerült ilyen jól – értékelt Németh András, az FTC vezetőedzője. – Sajnos egy időben kerültek hullámvölgybe együttesem kulcsemberei, ezt pedig nem tudtuk elviselni a remek játékosokból álló norvég bajnok otthonában.