Szenzáció a keleti hadjáratban

A város Olimpia elnevezésű impozáns sportcsarnoka, a három medencéből álló uszoda, a hatalmas labdajáték-csarnok és még néhány kisebb terem (étterem, közösségi helyiségek, irodák) mellett egy 22 szobás szállodai egységet is magában foglal. A magyar együttes tagjainak így ki sem kellett lépniük a szabadba (Kiss Szilárd azért frissítésül többször is megsétáltatta együttesét a havazásban), amikor edzésre vagy étkezni indultak.
A házigazdák tíz játékosa szerepelt a vb-n az orosz válogatottban, és közülük nyolc felsorakozott a Dunaferr ellen (Poltarackaja és Karejeva sérülés miatt nem szerepelhetett). A másik oldalnak sem volt oka szégyenkezésre, hiszen a vb-n ezüstérmet szerző magyar válogatottban hat Dunaferr-sztár (Bohus Bea, Ferling Bernadett, Lovász Zsuzsa, Pálinger Katalin, Pigniczki Krisztina, Radulovics Bojana) is parádézott, a bővebb keretben pedig ott szerepelt még három játékos (Kindl Gabriella, Nagy Ivett, Pálffy Zsuzsa), azaz kis túlzással orosz–magyar válogatott csatának is tekinthettük a meccset.
Remek hangulatban, a közönség ovációja közepette kezdődött a találkozó és a hazaiak jókedvét csak fokozta Muravjova, aki megszerezte a vezetést. A következő Dunaferr-akció közben: Bohus bokája kifordult, a beállós fájdalmas üvöltés közepette terült el a parketten. Azonnal érkezett az orvosi segítség, de a lelátóról úgy tűnt, súlyos a sérülés. A Dunaferr kapitánya Bába Mihály gyúró ölében hagyta el a pályát. Aztán Ferling büntetőt hibázott, ám 4. percben Lovász indításból végre megszerezte az első újvárosi gólt. A Dunaferr védelme pazarul zárt, Pigniczki zavaró emberként szívta el a levegőt az oroszok elől. A félidő közepéig vezettek az újvárosiak, ekkor jött Romenszkaja és egyenlített (6–6). Szerencsére Bohus a félidő közepén visszatérhetett, s talán ettől új erőre kapott a Dunaferr. Csaplina lövését hatástalanította az ismét kiváló Pálinger, az ellentámadásból pedig Radulovics háromgólosra növelte a vendégvezetést (8–11). A félidő hajrájában minden erőtartalékukat mozgósították a hazaiak és Sipilova húsz másodperccel a szünet előtt egyenlített.

A második játékrészt a házigazdák kezdték jobban, s hamarosan 16–13-ra vezetett a BL-ben eddig hibátlan orosz együttes. Időben eszmélt a magyar bajnok, s a 40. percben Pigniczki első góljával kiegyenlítette csapata hátrányát. Gyagyecsko betöréséből újra vetzetést szerzett a Lada, majd Radulovics hetesét hárította Szidorova, míg Muravjova értékesítette a javukra megítélt büntetőt (19–17). Radulovics és Nagy Ivett találatai után újra egyenlő, nem csoda, hogy Trefilov edző üvöltött az időkérésnél. Hamarosan kiesett az újvárosi védekezés egyik alapembere, Kindl, akit harmadszor is kiállítottak. A járulékosan megítélt hétméterest Pálinger hárította, s ez jeladás volt a Dunaferr hosszú hajrájára.
Lovász és Jakovleva gólváltása után maradt az egyenlő állás, Gyagyecsko pedig újból a házigazdákat juttatta előnyhöz. Ekkor viszont Pálinger végleg lehúzta a rolót, így Bulath egyenlítő gólja után a győzelem lehetősége is felcsillant a magyarok előtt, s Bohus szemfülességének köszönhetően át is vette a vezetést a Dunaferr. Negyven másodperc volt hátra, de hiába támadtak az oroszok esélyük sem volt a magyar védőkkel szemben. A vége 22-21 a Dunaferrnek, azaz bravúros véget ért a keleti hadjárat!

– A hajrában ismét szenzációs akarattal küzdött a Dunaferr. Hogyan tudta ennyire összekapni magát együttese? – kérdeztük Kiss Szilárdtól.
– A végén még jobban megnyitottuk védekezésünket. Az ellenfél egyszerűen nem tudott mit kezdeni ezzel.
– Kivel volt elégedett?
– Az egész csapat végig szívvel-lélekkel, harcolt, sőt okosan is kézilabdázott.