Bennfentes szakvélemény az aranyvadász francia válogatottról

A dalmáciai Trogirból (Trau) származó Branko Karabatic kézilabda-pályafutását a festői, tengerparti kisvárosban kezdte, majd a Trogir után a patinás Metkovic színeiben játszott, aztán a szerb Nisbe igazolt. Ott megnősült és megszületett a fia, Nikola.

A család húsz éve Franciaországba települt, s az édesapa a Montpellier-ben játszott, majd az aktív pályafutásának befejezését követően testnevelő tanár lett. Ma is tanít, ám jelenleg a vb-n a tunéziai válogatott kapusedzőjeként vesz részt (az afrikaiak szerb szövetségi kapitánya, Zoran Zsivkovics hívta őt a keret mellé).

„Nem volt egyszerű döntés, mert a munkám az iskolához köt, amelyben most egy hónapig nem számíthatnak rám – mondta a világklasszis játékos édesapja a horvát Sportske novostinak. – Persze egyébként is itt lennék a vébén, de legfeljebb tíz-tizenkét napig. A tunéziai kapusok nagyon jól teljesítenek, tehetségesek, csak a koncentrációjukkal van kisebb gond. Csapatunk a vébé elején jól teljesített, aztán elfáradt, de még javíthat.”

Branko Karabatic a vb-n a tunéziaiak mellett a franciáknak és a horvátoknak szurkol. Szerinte Horvátország az első számú esélyes, mellette a dánok és a franciák pályázhatnak az aranyéremre. A többiek közül a lengyelek és a németek szólhatnak bele a vb-végküzdelmeibe.

„Ami az esetleges francia–horvát meccset illeti, érzelmi kavarodást okoz bennem, de mégis a fiamnak szurkolok – folytatta Branko Karabatic. – Amíg nem játszott a francia válogatottban, addig természetesen Horvátországnak drukkoltam.”