Férfi kézi BL: Kölnről álmodni csak óvatosan lehet

Az előző kiírásban nem volt ott Kölnben egyik csapatunk sem, annak ellenére, hogy a Telekom Veszprém az elmúlt nyolc évadban hatszor jutott be a Bajnokok Ligája négyes döntőjébe, amit mostanáig szinte mindig elvártak tőle: háromszor játszott döntőt, 2016-ban majdnem meg is nyerte, de kilencgólos előnyről hétméteresekkel elbukta a lengyel Kielce elleni finálét, amely azóta egyfajta fátum lett a klublegendáriumban.

A bakonyiak a nyáron stratégiát váltottak, a vezetőség a magyarítás mellett voksolt, több tapasztalt játékostól elköszönt, edzőt váltott és úgy döntött, nem helyez nyomást az együttesre azzal, hogy elvárásként fogalmazza meg a BL-négyes döntőbe jutást.

A fiatalítás mindig magában hordozza a bizonytalanságot, ugyanakkor a Momir Ilics vezette Építők kerete így is bivalyerős, a távozók közül egyedül Rogério Moraes hiányát érezheti meg, kérdés, a védelemben a Bajnokok Ligája-tapasztalattal még nem rendelkező Sipos Adrián mennyire tudja őt pótolni. Nikolaj Markussen, Kent Robin Tönnesen, Vuko Borozan és Danyiil Siskarjov eligazolása ugyanakkor nem tűnik óriási veszteségnek: nem azért, mert nem kiváló játékosok, hanem mert különböző okok miatt nem kaptak elég játéklehetőséget az elmúlt idény(ek)ben.

Másik BL-csapatunk, a Pick Szeged megérdemelten hódította el a magyar bajnoki címet, a kerete azonban inkább gyengült, mintsem megerősödött a nyáron. Elhagyta a klubot a védelem két oszlopa, a svéd Jonas Källman – akire, a világ egyik legjobb zavaró védőjeként, az öt plusz egyes nyitott taktika épült –, valamint Joan Canellas, aki meg e spanyol rendszer mestere.

Bánhidi Bence játéka persze továbbra is óriási erőt ad a csapatnak, hiszen zömében rá szabják a taktikát, noha Juan Carlos Pastor a Veszprém elleni idegenbeli mérkőzésen bizonyította, akkor is képes gyorsan és hatékonyan átszervezni a gárdát, ha a magyar válogatott beálló kiesik: a Szeged a világklasszis Bánhidi távolléte ellenére sem vált egypólusú csapattá.

A védelem helyzetét tovább nehezíti Borut Mackovsek sérülése, kérdés, mikor számíthat rá legközelebb Pastor. Irányítóposzton a Dean Bombac, Miguel Martins páros ígéretesnek tűnik, a balátlövő Bodó Richárd kezében pedig mindig benne van a gól – már ha megkapja végre a bizalmat, amire nagy szüksége van ahhoz, hogy kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtson.

Egyedül a jobbátlövő pozíciója kérdéses, mert Luka Stepancic továbbra sem egészséges, Imanol Garciandía pedig nagy csapatban még nem bizonyított, míg Kent Robin Tönnesennek újra fel kell magát építenie a sérülései után, bár a képességei alapján óriási erősítés lehet.

A sorozat legnagyobb esélyese a Barca, PSG, Kielce, Kiel, Aalborg ötös. A katalánok alaposan átalakultak, nyolcan távoztak tőlük és edzőt cseréltek, ám a korábbi veszprémi tréner, Carlos Ortega így is világklasszisokra számíthat – az pedig történelmi igazság, hogy valahogy mindig odaérnek a legjobb négybe.

Viszont a PSG utoljára fut neki az idénynek a világ legjobb férfi kézilabdázójának háromszor megválasztott Mikkel Hansennel, aki jövőre hazatér az Aalborg­ba; a THW Kielt kintről továbbra is Filip Jícha, bentről pedig Sander Sagosen irányítja; a Dujsebajev család vezette Kielce igazolásaiból jól látszik, hogy valami nagy dobásra készülnek Lengyelországban; miközben a legutóbb BL-döntőt játszó dán Aalborg a nyáron megszerezte az izlandi irányító Aron Pálmarssont és a svéd beálló Jesper Nielsent – mindkettő jelentős erősítésnek tűnik.