Kézilabda: Bajusz Sándor megőrizte a fotóját közlő NS-címlapot

„A szüleim 1988-ban kezdték el gyűjteni a cikkeket, később azonban már én vittem nekik az újságkivágásokat, amikor hazamentem hozzájuk a Vajdaságba” – mondta a 6-szoros magyar válogatott kézilabdázó, Bajusz Sándor, aki a kilencvenes évek elején Nyíregyházára indult Jugoszláviából, végül azonban a Pick Szeged játékosa lett. A Tisza-partiaknál kisebb megszakításokkal 12 esztendőt húzott le, többek között bajnokságot is nyert, a szurkolók pedig megválasztották az elmúlt fél évszázad legjobb balátlövőjének a klubnál, így felkerült a hírességek falára a december 9-én átadott Pick Arénában.

„Először 1993 augusztusában írt rólam a Nemzeti Sport, hogy a jugoszláv Proleter Zrenjaninból a Szegedbe igazolok, egy időben Szemics Andrással, akinek a nevét hozzám hasonlóan magyarosították, mert egyébként Andreának hívták. Azért is emlékszem rá, mert kétméteres és balkezes volt, bár talán nem maradt sokáig, a következő idényben már el is igazolt tőlünk. Sokáig külföldinek számítottam, a három idegenlégiós közül kettő játszhatott, így a kezdetekben másfél évre félretett az edző, Kővári Árpád, és csak a Montpellier elleni Bajnokok Ligája-meccsen vett elő, akkor is Bartók Csaba sérülése miatt. Emiatt a szurkolók közül néhányan azt hitték, hogy 1995-ben szerződtetett a klub. Sokat kellett izzadnom, dolgoznom, hogy bekerüljek a csapatba, végül húzóember lettem, így egyre többet cikkeztek Bajusz Sándorról. Meglepődtem, de a gyűjteményemben megtaláltam azt az 1993. november 4-i címlapot a Sportban, amelyiken én vagyok. Éppen legyőztük a Veszprémet 17–16-ra, két gólt lőttem. Jó viszonyt ápoltam az újságírókkal, köztük a néhai Simon Józseffel. Most szembesülök azzal, hogy mit mondtam anno: »Bajusznak sok a napi két edzés!« A kedvesemmel jókat mosolygunk ezen meg a régi képeken.”