Ezt se fogjuk Fortunára! – Bobory Balázs jegyzete

2023.01.23. 00:00

Nagyon nagy öröm kimondani, hogy végre csapatsportágban is elérte megint egy válogatottunk az előzetesen kitűzött célt, férfi kézilabdázóink immár biztosan a legjobb nyolc között végeznek a világbajnokságon, és ezzel olimpiai selejtezőtornán játszhatnak. Ezzel megteremtették maguknak az esélyt, hogy a legfontosabb eseményen, a párizsi játékokon ott legyenek.

Mi, magyarok mindent szélsőségesen éltünk meg, a csoportkörös izlandiak elleni győzelem után már a vb-dobogóra vizionáltuk Bánhidi Bencééket, aztán a portugálok elleni zakót követően és a svédek elleni sebességkülönbség láttán nem gondoltuk volna, hogy sikerrel zárul a torna, sőt, sokan már temették a szakágat.

Igaz, nem csak a saját kezünkben volt a sorsunk, de annyiszor alakultak már számunkra kedvezőtlenül a fontos, mások által játszott összecsapások, hogy már kijárt nekünk is egy kis szerencse.

Azt azonban ne felejtsük el, hogy a magyar válogatott nem Fortunának köszönhetően jutott a világ legjobb nyolc csapata közé, mert a létfontosságú mérkőzéseinek többségét megnyerte, és amikor bajba került, megragadta a haját, és saját magát ráncigálta ki a gödörből.

Ebben a helyzetben vélhetően rengeteget jelentett a kapitány, Chema Rodríguez elképesztő nyugalma, a szakember, aki játékosként a pályán mindig ezer fokon égett, edzőként próbálta érzéseit bizonyos kereteken belülre szorítani, és ezzel azt üzente játékosainak, bármi történik, hisz bennük, és a teher nagy részét is levette a vállukról.

Lehet most örülni, de ne feledjük, a torna még tart, és új szakaszába lép, a mentális erő pedig máshogyan lesz nagyon fontos, mert a legjobb nyolc közül több csapatnak is elsődleges célja az volt, hogy idáig eljusson, és nagy kérdés, hogy miután sikerült, mihez kezdenek a helyzettel.

A kisebb nyomás néha szárnyakat ad, máskor pedig káros a tudatalattira, hiszen elveszhet a magas szintű koncentráció a folytatásra.

A mieink megtették a kötelességüket, de ne mondjuk, hogy kezdődjék a jutalomjáték, sőt, jó lenne megmutatni a világnak, hogy csíp, harap és mennyire kellemetlen tud lenni egy magyar kemény legény, illetve bebizonyíthatják Mikler Rolandék, hogy tényleg ott a helyük a legjobbak között, illetve az olimpiai selejtezőtornán.

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!

Legfrissebb hírek

Hajrá ott és itt – Malonyai Péter jegyzete

Kézilabda
14 órája

Méltó utódok – Mohai Dominik jegyzete

Labdarúgó NB I
2026.05.16. 23:10

Szívek klubja – Ballai Attila publicisztikája

Minden más foci
2026.05.15. 23:32

Újra átélni az eufóriát – Beke Zsombor jegyzete

Jégkorong
2026.05.15. 06:48

Régen kellett így izgulnunk – Vincze Szabolcs jegyzete

Kézilabda
2026.05.13. 23:52

Távolabbi célokért – Thury Gábor jegyzete

Magyar válogatott
2026.05.13. 00:16

Gyász és ünnep – Somogyi Zsolt jegyzete

Spanyol labdarúgás
2026.05.12. 00:08

A hagyomány kötelez – Thury Gábor jegyzete

Labdarúgó NB I
2026.05.10. 23:40
Ezek is érdekelhetik