Bolgár bökkenők
Nem kis megpróbáltatást kellett kiállniuk azoknak a magyar szurkolóknak, akik az Eb színhelyéül szolgáló görög kisvárost, Amaliadát autóval közelítették meg. A szerb utakat még minden különösebb probléma nélkül hagyhatták maguk mögött, a bolgár hatóságok viszont az 1700 kilométernyi távolság miatt amúgy is fárasztó utazást még inkább nehézzé tették. Pénzt kértek a már Magyarországon egyszer megkötött biztosításért, az autó természetesen teljesen szükségtelen fertőtlenítéséért, valamint az ország útjainak használatáért is. Persze mindezeket csak hosszú várakozás után lehetett elintézni, így az amúgy sem rövid túra 23 órásra nyúlt. Szóval, az egykor hangoztatott magyar–bolgár barátság mintha elmúlóban lenne…
Hazai érdektelenség
Azt gondolná a messzi földről a Peloponnészoszi-félszigetre érkező ember, hogy a rendező városok a kontinensviadal lázában égnek. A magyar csoportnak otthont adó településen azonban a helyszín keresése hallatán bambán bámuló helyiek egy része a városba érkezőktől tudja meg, hogy egyáltalán van a közelben kosárlabdacsarnok, az Európa-bajnokságról pedig még nem is hallott. A csoportküzdelmek kezdetére csupán 300 néző gyűlt össze Amaliadában, habár a kép kicsit csalóka, hiszen ebbe az éppen nem játszó csapatok és kísérőik is beletartoztak. Talán a két év múlva sorra kerülő törökországi tornán már sikerül megtölteni a lelátókat, igaz, általában nehéz elérni a világversenyeken, hogy a házigazdákat a többi ország válogatottjai is érdekeljék a sajátjukon kívül.
Már megint a bemutatás
Nem kevés hibalehetőséget rejt magában a bemutatás, és sajnos a nevek felsorolása nem is ment zökkenőmentesen Magyarország és Ukrajna összecsapása előtt, pedig az újságírók nagyon várták, mert nem tudtak hozzájutni játékoslistához a feldobást megelőzően. Aztán a neveket csak óriási nehézségek árán elmakogó mikrofonos ember még inkább összezavarta a korábbi statisztikákból tájékozódni akaró zsurnalisztákat, mivel a nemzetközi szokásokkal ellentétben nem mezszám szerinti sorrendben szólította pályára a kosarashölgyeket. Arról már nem is beszélünk, hogy a konzervatív emberek a bemutatás után a himnuszokat is szívesen meghallgatták volna. Úgy tetszik, errefelé más szokások járják…
Nem kis megpróbáltatást kellett kiállniuk azoknak a magyar szurkolóknak, akik az Eb színhelyéül szolgáló görög kisvárost, Amaliadát autóval közelítették meg. A szerb utakat még minden különösebb probléma nélkül hagyhatták maguk mögött, a bolgár hatóságok viszont az 1700 kilométernyi távolság miatt amúgy is fárasztó utazást még inkább nehézzé tették. Pénzt kértek a már Magyarországon egyszer megkötött biztosításért, az autó természetesen teljesen szükségtelen fertőtlenítéséért, valamint az ország útjainak használatáért is. Persze mindezeket csak hosszú várakozás után lehetett elintézni, így az amúgy sem rövid túra 23 órásra nyúlt. Szóval, az egykor hangoztatott magyar–bolgár barátság mintha elmúlóban lenne…
Hazai érdektelenség
Azt gondolná a messzi földről a Peloponnészoszi-félszigetre érkező ember, hogy a rendező városok a kontinensviadal lázában égnek. A magyar csoportnak otthont adó településen azonban a helyszín keresése hallatán bambán bámuló helyiek egy része a városba érkezőktől tudja meg, hogy egyáltalán van a közelben kosárlabdacsarnok, az Európa-bajnokságról pedig még nem is hallott. A csoportküzdelmek kezdetére csupán 300 néző gyűlt össze Amaliadában, habár a kép kicsit csalóka, hiszen ebbe az éppen nem játszó csapatok és kísérőik is beletartoztak. Talán a két év múlva sorra kerülő törökországi tornán már sikerül megtölteni a lelátókat, igaz, általában nehéz elérni a világversenyeken, hogy a házigazdákat a többi ország válogatottjai is érdekeljék a sajátjukon kívül.
Már megint a bemutatás
Nem kevés hibalehetőséget rejt magában a bemutatás, és sajnos a nevek felsorolása nem is ment zökkenőmentesen Magyarország és Ukrajna összecsapása előtt, pedig az újságírók nagyon várták, mert nem tudtak hozzájutni játékoslistához a feldobást megelőzően. Aztán a neveket csak óriási nehézségek árán elmakogó mikrofonos ember még inkább összezavarta a korábbi statisztikákból tájékozódni akaró zsurnalisztákat, mivel a nemzetközi szokásokkal ellentétben nem mezszám szerinti sorrendben szólította pályára a kosarashölgyeket. Arról már nem is beszélünk, hogy a konzervatív emberek a bemutatás után a himnuszokat is szívesen meghallgatták volna. Úgy tetszik, errefelé más szokások járják…
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik