Pokolian nehéz meccs előtt Rátgéber lányai

A kereskedelmi tv-adók mintájára: péntek délután négy óra, Willeneuve d' Aschq, Franciaország. Vagy még csak egy perc múlva lesz négy óra? Mert az amúgy kicsinysége (körülbelül kétezres…) ellenére is modern és impozáns csarnok két digitális órája nincs szinkronban egymással. Ezt Rátgéber László fedezi fel. A szövetségi kapitány, aki az első edzését tartja azóta, hogy Litvániában csúfos vereséget szenvedett a csapata.
Először maga köré gyűjti női válogatottunk jelenlévő tagjait (hangsúlyos jelzős szerkezet a jelenlévő, mivel kereken tizen hiányoznak…), hogy rövid monológban ecsetelje kicsit a tisztes helytállás szükségességét a lányoknak. A tartásért, amely Litvániában minimum megingott, de az is lehet, hogy elveszett, majd szombat este kiderül. Nehéz próba lesz, embert próbáló, hiszen a csoport, sőt valószínűleg az egész Eb-középdöntő legjobbja otthonában lép pályára este nyolc órától a magyar női nemzeti együttes. "Az eladott labdák menynyiségén múlik minden" - hangzik, amikor a morális magyarázatról áttér a taktikaira, utalva arra, hogy az ilyen hibát ziccerrel büntetik az előző ellenfélhez hasonlóan Európa-bajnokokkal felálló franciák, a sok ilyen hibát pedig sok ilyen ziccerrel.
Ez az, ami katasztrofális következményekkel járna, hiszen a sok bekapott könnyű gól vezet a nagy különbségű vereséghez.
"Tíz-tizenkét perc melegítés, szépen átmozogni" - ad jelt a gyakorlás érdemi részének elkezdésére a kapitány, miközben a terem szinte üres, csak egy helyi pályamunkás söprögeti a lelátót, meg a magyar vezetők ücsörögnek a pálya szélén Rátgébert és a lányokat nézve. Kitűnően hallatszik minden szó, a cipők csikorgása a parketten, sőt még egy telefon is, ahogy megcsörren a kispadot helyettesítő székeken hagyott ruhák között. Aztán amikor a végén Iványi békaügetésre vált, mindenki elneveti magát, a pécsi irányító be is jelenti: "készen van!"
"Nagyszerű, akkor strechingeljetek" jön az újabb ukáz kintről és következnek a nyújtógyakorlatok, amelyek manapság fontos elemei a bemelegítésnek szinte minden sportágban. A következő snitt: Rátgéber átveszi a játékosokkal a figurákat, nyomatékosan felhívva a figyelmet az elzárásokra és a mélységi játékra. Az egyik csapat a valószínűsíthető kezdő ötös, vagyis Iványi, Csákány, Károlyi, Vajda és Kajdacsi, őket fogják a többiek leszámítva Bujdosót, aki a keret legfiatalabb tagjaként (jelzi ezt pólója is, ami a 2001-es Országos Kadettbajnokságra készült) csak később száll be, a második legfiatalabb, a névnapját ünneplő Fegyverneky helyett. A szövetségi kapitány meglepően aktív, az egyik gondosan megkoreografált akciót ő maga fejezi be a palánk alól, de a labda kipattan, amikor viszont négy méterrel messzebbről engedi útjára a tréner egy másik variáció végén, csont nélkül huppan a kosárba. Nem veszett tehát feledésbe a játékosmúlt, ám ennél fontosabb, hogy a lányok is jól mozognak, rendre megtalálják a jó megoldást - csak aztán szombat este is találják meg!
Még egy kis magyarázat a táblánál, immár az ellenfél támadójátékát kivesézendő, aztán a helyi gyűrűkkel való ismerkedés jegyében dobásgyakorlás, és el is telt a másfél óra. A helyi csapat játékosai már javában szállingóztak befelé - merthogy ők következnek, nem a francia válogatott. Melainék ugyanis a másnapi meccs időpontjában edzenek, "udvarias" házigazdaként. Újabb gall fricska azok után, hogy kitették küldöttségünket mindentől messze az autópálya mellé egy kis félreeső hotelbe, hogy még véletlenül se lehessen semmit csinálni az unatkozáson kívül. Jó lenne ezek után egy kis izgalmat csöpögtetni legalább a mérkőzésbe. Már csak a tartás érdekében is.