Udvariatlan gall házigazdák

Ennek ellenére némi várakozás után - interjú a helyi tévének, rádiónak, újságoknak - sikerült szóra bírni Alain Jardelt, a csoportelső szövetségi kapitányát, aki érdekes dolgokat mondott. "Ez egy szörnyű csoport! Itt sorra játsszuk a nehéz meccseket, miközben a felkészülés során általunk többször is simán megvert szerbek most első helyezettek egy másik kvartettben. Nekünk viszont még mindig nem biztos a továbbjutásunk, ahhoz szükségünk van legalább egy győzelemre a maradék két összecsapásból" - morfondírozott az inkább békés nagypapának kinéző, ősz szakvezető, négy fordulóból négy megnyert csatával a háta mögött.

A magyar szövetségi kapitány háta mögött pedig meglepetésre egy csapatnyi francia kosarashölgy töltötte meg zsúfolásig a magyarokat a találkozó színhelyére szállító autóbusz odafelé üres székeit - állítólag megkérdezték a vendéglátók vezetői, nem jelent-e problémát, ha őket is ez a jármű szállítja vissza a szálláshelyre. Naná, hogy a sofőr az ő hoteljüket ejtette útba előbb…
Jardel mester szállt le utolsóként legyőzőink küldöttségéből, és előtte még odament az éppen játékosaival beszélgető Rátgéber Lászlóhoz elbúcsúzni, majd mielőtt megfordult, még odaszólt a magyaroknak: "Verjétek meg a litvánokat!" Hát igen, ez nekik igen fontos lenne, tekintve, hogy ha többel kapnak ki szerdán Vilniusban, mint amennyivel otthon felülmúlták Streimikytééket, komoly veszélybe került a vezető pozíciójuk. Magyarország ezzel szemben a szombati vereséggel matematikailag is lemaradt a középdöntőből való kvalifikációról, jöhet a jövő nyáron a pótselejtező, illetve előtte még szerdán egy ki-ki meccs az olaszokkal az A-csoport harmadik helyéért.
Visszakanyarodva a legutóbbi fellépéshez, végre viszonylag jól játszott női válogatottunk, a csapatjátékot, illetve azon belül a csapatvédekezést már helyenként lehetett dicsérni, igazán kiemelkedő egyéni teljesítmény viszont nem akadt az együttesben. Egyedül Vajda Anna mutatott jó dobóformát, őt azonban meglehetősen korán kipontozták a játékvezetők, jó néhány, enyhén szólva is vitatható személyi hibával. Arra a kérdésünkre, hogy az ellene megítélt öt fault közül hány volt valóban az, a következő választ kaptuk: "Ha nagyon szigorúak a bírók, mondjuk három." Abba már ne menjünk bele, hogy mit felelt akkor, amikor a belga-portugál párosról alkotott véleményéről faggattuk ezután… Egyébként ha már itt tartunk, érdemes, pontosabban érdekes megvizsgálni, miként bántak velünk a sípmesterek az utóbbi három mérkőzésen, egyszersmind megvonni az olasz, litván, francia túra faultmérlegét: 52-72 nem ide. Pontosabban, sajnos éppen, hogy ide, mert ugye, ellenünk fújták többet. Sokkal többet.