Női kosár: Lesz még esélyünk nagyot alkotni – Lelik Réka

– Pihent már a hegyekben vagy még előtte van?
– Még előtte állok, a jövő héten utazom – válaszolta a Nemzeti Sport megkeresésére szombat kora este Lelik Réka, a magyar válogatott nyáron a DVTK-Hun-Thermhez szerződő hátvédje. – A Dolomitokba megyünk, egy napra megállunk Lignanóban a tengernél, aztán a hegyek felé vesszük az irányt. Csodálatos időjárást jeleznek előre, minden napra kilencven százalék a sansz az esőre, ám ezek sosem jönnek be, remélem, most sem…

– Jó volt Európa-bajnoki negyedik helyezettként elkezdeni a vakációt?
– Maradt bennem kis hiányérzet, mert volt esélyünk az éremszerzésre. Nem jött össze, de hiába akar sokat a szarka, meg kell elégedni ezzel. Lesz még esélyünk a jövőben nagyot alkotni, arra kell koncentrálnunk, mi az, amit elérhetünk, nem arra, amit elérhettünk volna.

– Hány napig bírta ki mozgás, edzés nélkül?
– Két napig, nem akartam egy teljes hetet kihagyni, mert tudtam, hogy később nyaralunk. Nem vittem túlzásba, azt csináltam, ami jólesett, amihez kedvem volt, semmit sem erőltettem, ilyenkor fontos, hogy ne végezzünk kemény munkát.

– Amikor a válogatott felkészülés elején beszélgettünk, interjún kívül szinte biztosra vette, hogy ismét külföldre, Spanyolországba igazol. Mi történt utána?
– Valami, amit szerettem volna, nem valósulhatott meg külföldön, ám igazából jó és jó lehetőség közül választhattam, nem kellett amiatt aggódnom, hogy bárhol rossz lenne nekem, mindkettő segíthetett a karrierem szempontjából. Az Euroliga azért ott lebegett a szemem előtt, kecsegtető volt, ezért is döntöttem a miskolciak mellett.

– Mire lehet képes itthon és az Euroligában a DVTK?
– Nagyon bízom benne, hogy sok mindenre. Először is szeretnénk kiharcolni a szereplést az Euroliga főtábláján, utána az lehet a cél, hogy fejlődjön a csapat, még több győzelmet szerezzen az előző évadhoz képest – nagyon nagy szó lenne, ha bejutnánk a legjobb nyolc közé! Ha nem tudjuk sikerrel venni a selejtezőt, akkor sincs világvége, meg kell nyerni az Európa-kupát!

– Most először lesz tagja magyar élcsapatnak, egyértelmű, hogy megérett erre a kihívásra, igaz?
– Mindennek eljön a maga ideje, úgy érzem, készen állok a feladatra. Talán korábban is lett volna már lehetőségem, de szerettem volna úgy jönni egy ilyen csapathoz, hogy jelentős szerepet szánnak nekem, az a játékos legyek, akitől sokat várnak, nemcsak én saját magamtól.

– Remek teljesítményt nyújtott Ljubljanában, de megfelelt a saját mércéjének is?
– Sosem lehetek elégedett a teljesítményemmel, erre még nem volt példa. Van még miben fejlődnöm, leginkább mentálisan.

– Mi az, amit jól csinál Székely Norbert és a stábja? Merthogy látszólag megfelelő kohéziót teremtenek a válogatottnál.
– A csapat összeválogatása az alap. Nem leszólva bárkit, olyan játékosokból áll a keret, akik nagyon jól kijönnek egymással. Összetartóak vagyunk, régóta ismerjük egymást, az utánpótlásban is harcoltunk egymásért, és a klubokban is vannak, akik hosszú ideje együtt játszanak, ami fontos kohézióerősítő tényező.

– Visszatérne még légióskodni, vagy elég volt ez az egy esztendő?
– Bármikor visszatérnék, várok a visszautasíthatatlan ajánlatra, ám ilyen egyelőre nem jött.