Női kosár: már szombaton játszik a Sopronba visszatérő Eb-győztes bedobó

– Már Magyarországon van? Pályára lép a hétvégi mérkőzésen Cegléden?
– Igen, már Sopronban vagyok, nagyjából egy héttel ezelőtt érkeztem, és játszom a szombati meccsen – válaszolta a Nemzeti Sportnak Alekszandra Crvendakics, Európa-bajnok szerb bedobó, aki három idényt követően tért vissza a magyar bajnok Sopron Baskethez.

– Mikor jött a lehetőség, hogy ismét a Sopron színeiben játsszon?
– Sopron az otthonom, ezt korábban rengeteg alkalommal elmondtam, azonban szerettem volna felfedezni más helyeket, kultúrákat, kipróbálni magam más bajnokságban. A lelkem mindig is Sopronban maradt, és a nyáron sokat gondolkodtam, hol folytatom a pályafutásomat. Jeleztem, hogy a döntésemet az Európa-bajnokság után hozom meg annak függvényében, hogyan érzem magam, milyen állapotban vagyok. Aztán beszéltem Török Zoltán ügyvezetővel, mivel úgy éreztem, elérkezett végre a hazatérés ideje.

– Milyen körülmények között távozott a török Mersintől?
– Nagyon jó érzésekkel hagytam ott a klubot a szerződésem lejártával. Nagyszerű időszakot töltöttem a Mersinnél, a klub történetében először bejutottunk az Euroliga final fourjába, és döntőt is játszottunk. Szép tehát az összkép, rengeteg kedves embert ismertem meg, és senki sem várta el tőlünk, hogy bejussunk a fináléba. Nagyszerű volt a tenger mellett élni, és az is előnyös volt, hogy már ismertem az edzőt, Roberto Íniguezt.

– A nyara nem volt könnyű – hogyan élte meg az Európa-bajnokságot, amelyen ötödik lett a szerb válogatottal?
– Nagyon nehéz helyzetben voltunk már a felkészülés kezdetétől, sérülések és egyéb problémák sújtottak minket, ráadásul személyes okok miatt ki kellett hagynom az Eb első két mérkőzését. Utána minden nagyon gyorsan történt, nem a legjobb arcunkat mutattuk a tornán, lehettünk volna versenyképesebbek. Ahogy nagyjából senki, én sem voltam elégedett magammal és azzal, ahogyan játszottunk. Viszont sok gondunk volt, ennek ellenére még mindig jó esélyünk van az olimpiai kvalifikációra. Bár ez nem a mi évünk volt, de februárban elérhetjük a legfontosabb célt.

– Jó volt viszontlátni a régi soproni csapattársakat?
– Ó, istenem, hihetetlenül jó visszatérni ide, olyan, mintha sosem mentem volna el. Itt van Vonnie Turner, Jeca Brooks, Fegyverneky Zsófi, Határ Betti, Varga Alíz és a fiatal lányok, akik nagyon kedvesek. Elmondani sem tudom, milyen érzés uralkodik bennem, mindenkinek azt kívánom, hogy pályafutása során tapasztalja meg, milyen, ha van egy biztonságos hely, ahol igazán otthon érzi magát.

– Azonnal előjöttek a szép emlékek?
– Persze, nemcsak az Euroliga final fourok, hanem a csodás esztendők, amelyeket együtt töltöttünk a többiekkel, a bajnoki címek, a kupagyőzelmek. Sok olyan arcot látok most viszont, akit a hat korábbi soproni évem alatt is láttam a pályán vagy az irodában, így könnyű felszabadultnak lenni itt.

– Szívesen dolgozik együtt Gáspár Dáviddal, tetszenek az elképzelései?
– Abszolút, a távozásom előtti évadban már ő volt az edző, az volt az első idénye a Sopronnál, azóta rengeteg tapasztalatot szerzett. Nagyon jó szakember, megérti a játékosokat, korábbi profiként tudja, milyen problémákkal szembesül egy kosárlabdázó. Élveztem vele a közös munkát négy éve is, azóta bámulatos eredményeket ért el, elég annyit mondani, hogy Euroligát nyert a csapattal, ez önmagáért beszél.

– Furcsa, hogy nem szerepel az Euroligában a Sopronnal?
– Őszintén szólva, igen, mert ott szoktunk játszani, de megértem a klub ezzel kapcsolatos döntését. A cél ettől még nem változott, a Sopron Basket továbbra is győzni akar ott, ahol elindul.

– Mit szeretne elérni ebben az idényben?
– Sportolók vagyunk, szeretnénk mindent megnyerni, mindannyian így állunk hozzá, és erre kötelez minket a tradíció is. Mindenkinek azt kívánom, hogy pályafutása során tapasztalja meg, milyen, ha van egy biztonságos hely, ahol igazán otthon érzi magát.