Vojvoda Dávid: A hozzáállásnak is másnak kell lennie

Otthon laposra verte az ellenfeleket, idegenben viszont rengeteg hibával és talán nem a megfelelő hozzáállással kosárlabdázott férfiválogatottunk, így mindenképpen vegyes érzésekkel zárult a világbajnoki előselejtező-sorozat. A csapatkapitány, Vojvoda Dávid az északmacedónoktól elszenvedett utolsó vereség után meglehetősen mérges volt, aludva rá egyet már higgadtabban nyilatkozott, de ő is tudja, nagyot kell előrelépni, hogy novembertől felvehessük a versenyt vb-selejtezőbeli ellenfeleinkkel, a franciákkal, a finnekkel és a belgákkal.

„Az alapcélt teljesítettük, sikerült továbbjutni – kezdte az Alba hátvédje. – A két hazai meccsünket simán megnyertük, ráadásul úgy, ahogyan akartuk, nagy különbséggel. A két idegenbeli vereség viszont sok mindenre rávilágított, van mit megbeszélni, gyakorolni, és a tanulságokat le kell vonni. Idegenben teljesen más arcunkat mutattuk, mint a szolnoki meccseken, sokkal jobban kell játszanunk ennél a jövőben.”

A generációváltás elkezdődött a válogatottban, a mögöttünk álló négy meccsen Meleg Gergő, Pallai Tamás, Valerio-Bodon Vincent vagy éppen Filipovics Stefan is fontos játékperceket kapott, ők korábban nem jutottak szóhoz a nemzeti csapatban. A mag viszont régóta együtt játszik, ezért kérdés, mennyire lehet a vereségeket az új összetétel számlájára írni? 

„Nyilván sok volt a változás, többen hiányoztak, az újoncok most mutathatták meg magukat először élesben – folytatta Vojvoda. – Azért azt tudni lehetett, hogy a generációváltás nem lesz zökkenőmentes, fontos, hogy minél többet együtt játsszunk, hogy jobban megismerjük egymást. Meg kell találni mindenkinek a helyét, és erre már a vb-selejtezők is alkalmasak lesznek.”

A nagyváradi és a szkopjei meccsen is gyakran látható volt a figyelmetlenség, úgy tűnik, a válogatottnak mentális téren is erősödnie kell, és bizony néha az esélyesség terhét is muszáj jobban kezelnie.

„A vesztes meccseken leginkább az össz­pontosítás hiányzott. Persze, az északmacedónok elleni idegenbeli mérkőzés után azt mondtam, hogy csak a mezt vittük ki a pályára, ám a vereségben szerepet játszott a kalandos, húszórás utazásunk. Ettől függetlenül ha ilyen meccseket meg akarunk nyerni, akkor a hozzáállásunknak is másnak kell lennie. A szolnoki közönség előtt az ember kétszáz fokon ég és más a lelkiállapot, de meg kell tanulni idegenben is a maximumon pörögni.”

Az utolsó forduló előtt lehetett volna matekozni, hogy a görögök, mon­tenegróiak és portugálok, vagy a franciák, finnek és belgák alkotta csoportba lenne jobb kerülni, ám a játékosok nem számolgattak.

„Az első helyen akartunk végezni a csoportban, úgy utaztunk Észak-Macedóniába, hogy nyerni akarunk – jelentette ki Vojvoda Dávid. – Egyik vb-selejtezős csoport sem könnyű, de úgy gondolom, a görög, portugál, montenegrói trióban valamivel több keresnivalónk lehetett volna, a nehezebb kvartettbe kerültünk. A franciáknak még a harmadik csapata is bombaerős, a finn és a belga kosárlabda pedig rohamosan fejlődik, mindkettő most is az Eb-re készül. Az első három jut a négyből a második csoportkörbe, fel van adva a lecke nekünk és a szakmai stábnak is, hogy kihozzuk ebből a legjobbat. Tisztességesen fel fogunk készülni, meg kell célozni a harmadik helyet a csoportban, hogy menjünk még egy kört.”