
Hiába tűnt úgy, hogy végletekig kiélezett párharc is lehet belőle, a címvédő NHSZ-Szolnoki Olajbányász egyetlen győzelmet sem engedélyezett a férfiélvonal elődöntőjében az Atomerőmű SE-nek – ellentétben 2025-tel, amikor négymeccses csatában ment tovább ugyanebből a fázisból, igaz, akkor pályahátrányban volt. A 3–0-s végeredmény persze nem jelenti azt, hogy simán jutott tovább, hiszen a második és a harmadik mérkőzésen is reális esélye volt a sikerre Kosztasz Flevarakisz csapatának, amely a tavalyi két bronz (NB I, Magyar Kupa) után könnyen lehet, hogy idén is két harmadik hellyel zárja az évadot. Vedran Bosnic Szolnokja kitűnően összerakott, masszív játékoskeretű gárda, és szombaton pályaelőnnyel kezdheti el a Falco-Vulcano Energia KC Szombathely elleni finálét.
| Szolnoki szempontból emlékezetesen alakult az élvonal tavalyi fináléja: az Olaj hét év szünet után söpréssel vette vissza a trónt a Falcótól. Mivel idén is ez a két együttes jutott be a fináléba, elmondható, hogy az Alba Fehérvár 2017-es sikere óta más klub nem szerzett bajnoki címet e kettőn kívül. Egy évvel ezelőtt semmi sanszot sem adott a Szolnok az akkor esélyesebbnek látszó Falcónak, igaz, ehhez az is hozzájárult, hogy az évad végére elfáradó Perl Zoltán visszafogott teljesítményt nyújtott. A magyar válogatott klasszist biztosan fűti a visszavágás vágya, ahogyan Milos Konakov edzőt és teljes legénységét is, de ne feledjük, a bajnokság alapszakaszát és a Magyar Kupát Vedran Bosnic csapata nyerte meg, utóbbi döntőjében éppen a Falcót felülmúlva Budapesten. |
„Ezúttal nem játszottunk annyira precízen, amennyire szoktunk – szögezte le Krnjajszki Borisz, az Olaj irányítója a Nemzeti Sportnak. – Ahogy az eredményen is látszik, szenvedtünk támadásban, s bár a védekezésünk rendben volt, nyögvenyelős mérkőzést játszottunk. A harmadik meccs sosem egyszerű, viszont a közönség nagyon sok erőt adott nekünk, fantasztikus atmoszféra uralkodott a csarnokban, és ismét megmutattuk, ha a támadás nem is megy, a védekezésre alapozhatunk. A pénteki mérkőzést szívvel nyertük meg.”
Tizenhárom pontos is volt már a paksiak előnye a harmadik negyedben, innen zárkózott fel a hazai csapat, de sokáig nem sikerült neki a fordítás, csak egy perccel a végső dudaszó előtt. Krnjajszki saját magán, a csapaton és a szakmai stábon is azt érezte, bármilyen jelentős is volt a különbség, nem foglalkoztak vele. Magukban eldöntötték, lezárják a párharcot, és mivel a lényeg az, hogy a végén ők álljanak jobban, ezt elérték, tehát a szintén a hajrában fordító Falcóhoz hasonlóan kellően kipihenten vághatnak bele a döntőbe.
„Első körben a saját játékunkat fogjuk elemezni, mert sok tanulságot vihetünk magunkkal a fináléra a Paks elleni párharcból. Nyilván nagyon fontos lesz, hogy a regenerációval is foglalkozzunk, testileg és mentálisan is fel kell dolgoznunk a történteket. Nem kis dolog, hogy megint ott vagyunk a döntőben, ám amennyire szükségünk lesz az átfogó elemzésre, annyira nem is, hiszen a Falcóval többször találkoztunk az idényben. Nagyjából tudjuk, mik az erősségei, tehát leginkább taktikai finomításokra lesz szükségünk” – summázott Krnjajszki Borisz.










