Két kispad között állva, avagy meglestük az edzők munkáját

Két edző, két teljesen külön egyéniség. Mészöly Géza, az újpestiek szakvezetője a bajnoki meccseken is olyan elegáns, mintha éppen a Nemzeti Színházba készülne díszelőadásra. László Csaba, a Ferencváros szakmai munkájáért felelős mester pedig általában olyan sportos, hogy ő maga is be tudna ugrani a pályára, hogy futballozzon valamelyik játékosa helyett. A rangadó alatt mégsem a vendégek trénere volt aktívabb.

A BEMELEGÍTÉS SORÁN már történt olyan esemény a pálya szélén, amire fel kellett kapni a fejünket. A ferencvárosi labdarúgók kaptak hideget, meleget a szakadó esőben, de főleg Sowunmi Thomast találták meg az újpesti szimpatizánsok. Néhányan huhogtak a színes bőrű játékosnak, aki az egyetlen jó megoldást választotta - szó szerint kinevette az őt bántókat. A bemelegítés során egyébként észrevehető volt, hogy mindkét csapat pályaedzője, Véber György, illetve Keller József is komoly hangsúlyt fektet arra, hogy ébren tartsa a tüzet a játékosokban.

A KEZDÉS UTÁN rögvest feltűnt, hogy nem csupán öltözködésében más a két vezetőedző. Mészöly Géza sokkal vehemensebben - a játékosait folyamatosan biztatva és dicsérve - adja a taktikai tanácsokat, mint László Csaba. A vendégcsapat szakvezetője szinte végigülte a 90 percet, a hazai tréner viszont végig állt, és többször kihasználta a technikai zónában rejlő sétálási lehetőségeket.

A MECCS ELEJÉNFarkas Balázst biztatta arra Mészöly Géza, hogy vállaljon többet a játékból. Jött mindjárt a replika a másik oldalról: Keller József hívta ki Zováth Jánost az oldalvonal mellé, figyelmeztetve arra, hogy mégsem kellene Farkas Balázsnak olyan nagyon fickándoznia.

A FÉLIDÔ HAJRÁJÁBAN, amikor Sorin Botis a 42. percben megszerezte a vezetést a vendégeknek, persze már nyoma sem volt a visszafogottságnak a Fradi kispadján. Egymást ölelte játékos és edző, de nem volt mindenki túl sportszerű. A cserekapus, Udvarácz Milán kiszólt egy-egy dühös szurkolónak, és ez csak olaj volt a tűzre…
A folytatásban a 49. percben Rajczi Péter egyenlített, és Mészöly Géza úgy ugrott a kispadról a pálya szélére, hogy hoszszú fekete zakójában a Denevérember legszebb napjait idézte. László Csaba tökéletesen nyugodt maradt.

BALHÉ AZ 55. PERCBEN - Szűcs Lajos megindult Szabó Zsolt felé. A bíró kétmaroknyi aszfaltdarabot vett át, amit a hazai "szurkolók" szerettek volna a ferencvárosi - korábban az Újpestben védő - kapus fejéhez vágni. Szűcs Lajos ezután jelezte, köszöni szépen, neki elég volt ebből a mérkőzésből - végül meggyőzték a folytatásról.

A RANGADÓ VÉGE azt bizonyította, hogy László Csaba is tud ám üvölteni. A hosszabbításban azt nehezményezte a szakember, hogy Kiss György becserélése lassan történik. Felugrott a kispadról, nagy dühvel és hanggal indult meg a felezővonal felé. Mire Kiss György beállt, majdhogynem a mérkőzésnek is vége lett. A találkozó után még a kispadnál mindkét edző saját csapatát dicsérte - persze, mi mást várhatnánk akkor, ha az ősi meccs döntetlenre végződött.