Ahol hiányzott a kellő alázat

Azt hihetnénk, hogy az ősszel Pécs volt a nyugalom szigete. December végére az öszes tartozást kifizették a játékosoknak, az idény közben nem akarta senki sem Nagy Tamás fejét venni, a szurkolók sem zúgolódtak nagyon, mert ugyan idegenben nem nyert csapatuk, azért az újmecsekaljai mérkőzésen nyújtottak többször kielégítették a nézők igényeit.
Persze a pénztelenség szele a pécsieket is megcsapta, ez a játékukon is meglátszott. Az öltözőben egyre gyakrabban volt beszédtéma a klub anyagi helyzete, a be sem indult stadionrekonstrukció, a létesítmények sanyarú állapota, a cserére megérett szerelés - ez pedig befolyásolta a szakmai munkát. A futballisták ugyanis a napi gondok miatt felmentést próbáltak adni maguknak, érezhetően kevesebb felelősséget vállaltak az edzéseken és a meccseken, azaz nem mindig a maximumot nyújtották. Ezért is maradt hiányérzete Nagy Tamás vezetőedzőnek, aki joggal kérhette számon tanítványaitól a labdarúgás iránti alázatot, ami úgy tűnt, hogy olykor-olykor elveszett. Ez észrevehető volt a védelem teljesítményén is, ez a csapatrész ugyanis a korábbi években a PMFC erőssége volt. Tavaly - még újoncként - a PMFC nem engedhetett meg magának annyi lazítást, mint most, ezért az ősszel olyan gólokat kaptak a pécsiek, amelyek eddig nem volt rájuk jellemző. Hiába nem játszottak senki ellen sem alárendelt szerepet, hiába szereztek bravúrosan pontot Újpesten és az Üllői úton, idegenben egyszer sem sikerült győzniük, és az őszi idény végén már csak három pont választja el őket a kiesőhelytől. Ezzel pedig nem sikerült teljesíteni a tervet, az első tízbe kerülést, amilyet Nagy Tamás kitűzött a csapat elé.

Nagy Tamás szerint a napi gondok egy profi játékost nem befolyásolhatnak a jobb teljesítmény elérésében, a labdarúgó csak egy dologra koncentrálhat, mégpedig arra, hogyan lehet a legjobb az edzéseken és a mérkőzéseken. Már csak azért is, mert Pécsett mindig megkapták a szerződésben foglalt juttatást a futballisták, az egyesület senkinek sem tartozik, a feltételrendszerben pedig folyamatos az előrelépés.
Persze Újmecsekalján van mire építeni. Talán a téli átigazolások is jobban bejönnek, mint a nyáriak; talán egyszer a stadionrekontstrukció is beindul; talán a Stadion utcában lesz pénz az edzőpálya befüvesítésére, Kovácstelepen pedig a műfüves játéktér kialakítására; talán még van remény arra, hogy a játékosok a sorsdöntő szituációkban jobban koncentrálnak, ismét a legjobbak akarnak lenni, túl tudják tenni magukat minden zavaró körülményen - akkor pedig javulhat az idegenbeli szereplés is… ---- B ---- &