A túlélés is siker lenne

- Megbeszéltük a futballistákkal, hogy türelemmel leszünk, nem szítjuk a kedélyeket indulatos nyilatkozatokkal - mondta 46 esztendős Dajka László.
- Azért véleménye csak van a közgyűlési határozatról.
- Az az érzésem, hogy a politika mifelénk semmivel sem különb a futballnál… Nehéz ugyanakkor egy-egy konkrét döntést elemezni, hiszen nem ismerhetjük a színfalak mögötti történéseket. Egyvalami biztos: a pénteki megyegyűlési állásfoglalásnak a futballisták isszák meg a levét.

A bizonytalanság elriasztja a játékosokat

- Mégis várnak csöndesen.
- De csak a hét végéig, addig ugyanis mindennek el kell dőlnie.
- Mi mindennek?
- Hogy lesz-e profifutball a városban. A kft. vezetősége azt ígérte, tizedikéig rendezi a tartozásokat. Ha így történik, két nappal később elutazunk a törökországi edzőtáborba, ha nem, akkor oszló - no nem a norvégiai Oslo - lehet a végállomás… Addig azonban igyekszünk csakis a munkára összpontosítani. Szombaton két gárdát is kiállítottunk a gyakorlómeccsekre, és az első csapat a román élvonalbeli Iasi ellen nyert.

- Azért azt nehéz elhinni, hogy a labdarúgók fejében nincs ott: sorsdöntő napok előtt állnak.
- Egy szóval sem állítottam, hogy mindaz, ami az elmúlt hetekben, hónapokban az Előre FC Kft. körül zajlott, ne zavarná jelentősen a szakmai munkát. Arról már nem is beszélek, hogy a keretet meg kellene erősíteni, de az az öt futballista, akiket kiszemeltem, a bizonytalan helyzet miatt nemet mondott.
- Akkor nem is lesz új labdarúgó a társulatban?
- Mindaddig nem lehetek komoly tárgyalópartner, amíg a jelenleg a csapathoz tartozók is több hónapja hiába várnak a pénzükre. Ilyen szituációban nem tudok, de nem is akarok az Előréhez kötni újabb labdarúgókat. Pedig bizonyos posztokon szükség lenne frissítésre, hiszen már nyolc játékos távozott. Nem mondom, a harmincegy tagú keretet szűkíteni kellett, és további két-három futballistát még kölcsön lehetne adni, de Schindler Szabolcsot, Tóth Györgyöt vagy éppen Fekete Róbertet jó lenne pótolni. Ôk ugyanis, csabai mércével mérve, kulcsemberek voltak.
- S akkor most mi lesz?
- Bízom a keretben, másként nem dolgoznék itt. Ugyanakkor nekem is át kell gondolnom, meddig adhatom a nevemet a szakmai munkához.
- Ön 2001 őszén már dolgozott Békéscsabán. Mikor volt nehezebb a helyzet: akkoriban vagy mostanság?
- Ez a csapat tíz esztendeje ötödik lett az NB I-ben, azóta viszont az életéért küzd - hol az élvonalban, hol a másodosztályban. Három és fél éve azért álltam fel a kispadról, mert a helyi önkormányzat kerek perec közölte, hiába lennénk bajnokok a másodosztályban, nem jut több pénz a futballra. Hozzáteszem, nem egyedi történet a miénk, a magyar futball szereplőinek jelentős része filléres gondokkal küzd. Egyszer itt robban a bomba, máskor ott; most sajnos mi kerültünk sorra. ---- A ---- -