Rajczi Péter remek csere volt

A "csak"-nak természetesen jár az idézőjel, hiszen nyolc hónapja a Diósgyőr még a kiesőjelöltek közé tartozott, erre fel az idényközben érkezett Gálhidi György úgy gatyába rázta az együttest, hogy jövőre akár merészebb terveket is lehet szövögetni.

Persze, csak ha rendben lesznek az anyagiak, mert Miskolcon ez ugye mindig sarkalatos pont. Mindenesetre, mivel Kuti István tulajdonos is bevallottan társat keres maga mellé, aligha lehetnek nagyok a lehetőségek, így értelemszerűen fel sem vetődött a klubnál, hogy - több más pályához hasonlóan - hivatalosan is belépő nélkül engedjék be a szurkolókat a záró fellépésre. Bár a pénztárosok panaszaiból kiindulva a közönség fele úgyis mindig "ingyenjegyet" vált…

Amíg a diósgyőriek számára az egész éves játékuk megkoronázása lehetett a fő cél, Újpesten kissé konkrétabb elképzelések is voltak, hiszen a vendégcsapat még odaférhetett a dobogóra, vagy különösen szerencsés esetben akár az UEFA-kupás helyre is. Igaz, ehhez mindenképpen győznie kellett Miskolcon, márpedig a lilák tavaszát nem az jellemezte, hogy idegenből számolatlanul csórták volna el a pontokat - konkrétan egyszer sem sikerült nyerniük, ami azért egy élcsapattól legalábbis kínos. A még nagyobb csúfság elkerülése érdekében neki is ugrott a hazaiaknak Mészöly Géza együttese, és bár Feczesin Róbert még az első lehetőséget elvacakolta (ha a fiatal csatár nem szedi végre össze magát, jövőre nem a Chelsea-hez, hanem Békéscsabára megy próbajátékra…), ám kisvártatva Juhár Tamás szenzációs gólt fejelt.

Lüktetett a meccs, itt is, ott is akadtak helyezetek, ám joggal bosszankodhattak a piros-fehér hívek, hiszen védelmük igen gyenge napot fogott ki, elöl pedig Egressy Gábornak most nem jöttek be a megoldásai - a pontrúgások után például igen konzekvensen mindig egy újpesti fejre érkezett a labda…

Kovács Zoltán nagy helyzetével kezdődött a második félidő, ám utána a Diósgyőr egyértelműen átvette a játék irányítását, és egy góllal, valamint egy kapufával nyomatékosította, hogy szeretné megfordítani az állást. Akadt tehát elég izgalom, ám sajnos a nézőtéren is, hiszen egy szurkoló rosszul lett, őt mentőnek kellett kórházba szállítania. Miközben Feczesin Róbert újfent kihagyott egy ziccert, a diósgyőriek sorra vezették támadásaikat, mezőnyfölényben futballoztak, ám Mészöly Géza remekül cserélt, és a hajrában pályára küldött Rajczi Péter két szép góljával eldöntötte a mérkőzést.

Az újpestiek (első tavaszi idegenbeli) győzelme megérdemelt, hiszen helyzeteiket jobban használták ki, ugyanakkor a diósgyőriek sem vallottak szégyent, jó meccset játszottak. A lefújás után, ahogy azt vártuk, mindkét szurkolótábor a pályára tódult, hogy összemérje erejét, ám a rendőrök néhány lépése elég volt ahhoz, hogy az emberkedni vágyó drukkerek visszaszaladjanak a lelátóra - ahogy az lenni szokott. Így maradt az ünneplés, a szurkolók az eléjük vonuló kedvenceiktől begyűjtöttek néhány ereklyét, sőt, a diósgyőri ultrák még egy serleget is kaptak Ebedli Ferenc klubigazgatótól, hiszen a csapat így köszönte meg egész éves buzdításukat.

---- P ---- &