Már nem nyeretlen a Dunakanyar-Vác

A 19. percben aztán a vezetést is megszerezte az addig enyhe mezőnyfölényben futballozó, kapura veszélyesebb kispesti csapat. Dobos Attila talált Hámori István kapujába egy, a hazaiak által erősen vitatott büntetőből, de a gólelőnyből adódó lelki pluszt nem igazán tudták a folytatásban érvényre juttatni a vendégek.

Sőt, feljöttek a hátrányban lévő váciak, akik kiegyenlítettek, előbb csak a mezőnybeli játékot, majd az állást is. A változatosság kedvéért Palásthy Norbert büntetőből egalizált.

A második félidőben már egyértelműen a hazaiak akarata érvényesült, a papíron jóval rutinosabb vendégekkel szemben.

A felvonás elején még veszélyeztetett ugyan a Honvéd, de az 57. percben átvette a vezetést a Vác és onnantól kezdve nem volt megállásuk: győzelmük nem, csak a különbség nagysága volt kérdéses.

Lendületbe jött Gergely Károly csapata, amelyben elsősorban Rusvay Gergely és Kulcsár Tamás volt elemében. A jó iramú, változatos, ám sok egyéni hibát hozó, elég színesre sikeredett – tizenegy sárga lapot osztott ki a játékvezető – összecsapáson végül a lefújás pillanataiban a szlovák légiós, Svintek állította be a hazaiak szempontjából teljesen megérdemelt végeredményt.

Dolcetti trénerre nem kevés munka vár, hogy a nyitófordulóban elszenvedett győri vereség, illetve két „hazai”, egészen pontosan csepeli döntetlent követően – Kaposvár, majd Újpest -, ismét a helyes vágányra terelje övéit, mert a Duna-kanyarban látottak alapján megállapíthattuk: jócskán elmaradtak valós tudásuktól.

Dicséret illeti viszont a rendkívül lelkes, motivált, helyenként szemre is tetszetős futballt bemutató váciakat, akik hasonló teljesítménnyel akár biztos bentmaradók is lehetnek.