„Az első félidőben nem játszottunk jól – vallotta be önkritikusan Prukner László, a Ferencváros szakvezetője. – Azt kaptuk a Haladástól, amit vártunk, egy agresszív, fegyelmezett, célra törő játékot, ennek meg is lett az eredménye. A szünetben megint át kellett szervezni egy kicsit a sorainkat, utána többet is kezdeményeztünk. Kár volt azért a második tizenegyesért, mert azt gondolom, hogy akkor már lélektani fölényben játszottunk, és talán erővel is jobban bírtuk volna a véghajrát. De megint csak az maradt számunkra, hogy mentünk az eredmény után. Hál' Istennek sikerült kiegyenlítenünk. Nagyon kellett volna számunkra a győzelem ahhoz, hogy a céljainkat elérjük, és a remény még megmaradt, de nagyon nehéz lesz a Pápa ellen.”Prukner László, a Ferencváros szakvezetője. – Azt kaptuk a Haladástól, amit vártunk, egy agresszív, fegyelmezett, célra törő játékot, ennek meg is lett az eredménye. A szünetben megint át kellett szervezni egy kicsit a sorainkat, utána többet is kezdeményeztünk. Kár volt azért a második tizenegyesért, mert azt gondolom, hogy akkor már lélektani fölényben játszottunk, és talán erővel is jobban bírtuk volna a véghajrát. De megint csak az maradt számunkra, hogy mentünk az eredmény után. Hál' Istennek sikerült kiegyenlítenünk. Nagyon kellett volna számunkra a győzelem ahhoz, hogy a céljainkat elérjük, és a remény még megmaradt, de nagyon nehéz lesz a Pápa ellen.”
„Én sem örülök az egy pontnak, nem tudom, kollégám hogyan látta a mérkőzést, de szerintem nekünk ebben a találkozóban több volt – nyilatkozta Aczél Zoltán, a Haladás vezetőedzője. – És nem a kihagyott büntető miatt, hanem maga a játékunk és a helyzetek száma miatt, ráadásul kapura is veszélyesebbek voltunk. Rósa lövésén kívül nem is emlékszem, hogy kapusunknak akadt volna védeni valója. Ettől függetlenül a kiállítás kicsit visszavetett minket, akkor a Fradi nyomott ugyan, de komoly helyzetükre akkor sem emlékszem. Nem vagyok boldog, de büszke vagyok erre a csapatra, amely nagyon mélyről indult és most egy dobogós, a nemzetközi kupában kilépő csapat ellen, és finoman fogalmazva sem vallottunk szégyent.”
