Herczeg András: Ne kerüljünk még egyszer hasonló helyzetbe

– Hogy áll a szavazás?
– Milyen szavazásra gondol? – kérdezett vissza Herczeg András, a DVSC vezetőedzője.

– Feltételezem, nem most értesül arról, hogy egyike annak az öt személynek, akit jelöltek az év sportembere címre Debrecenben.
– Jó érzés és egyben megtiszteltetés is, hogy felkerültem a listára, ugyanakkor valamit nem szabad elfelejteni: az, hogy gondoltak rám, a csapat szereplésének is szól. Tarthattam volna én bármilyen jó edzéseket a magunk mögött hagyott esztendőben, ha a DVSC sorban szenvedi el a vereségeket, aligha jutok bárkinek is az eszébe.

– A klub honlapja szerint vasárnap délután négy órakor a szavazatok harminchét százalékát Herczeg András szerezte meg, és ezzel – sorrendben – az atléta Kozák Lucát, a kosaras Molnár Andrást, az uszonyos úszó Senánszky Petrát és a gyorkorcsolyázó Nagy Konrádot is maga mögé utasítja.
– Tudok róla, de még változhat az állás. Őszintén mondom, már az is sokat jelent, hogy egyáltalán gondoltak rám, és ha végül nyernék, az még boldogabbá tenne.

– Azt tudja, hogy ebben az esztendőben jubileumot ünnepelhet?
– Így hirtelen nem ugrik be, mire gondol...

– Nyáron lesz negyven esztendeje, hogy a Debrecen játékosaként bronzérmet vehetett át az NB II-es bajnokság végén.
– 1978... Valóban negyven éve már, hogy Teleki Gyula irányításával harmadikok lettünk a húszcsapatos mezőnyben. Abban az idényben kevesebbet játszottam, persze ettől még szép emlék a bronzérem.

– Lassan a Lokinál is kezdődik a munka, ám mielőtt a felkészülésről beszélnénk, árulja el, sikerült kikapcsolódni a szabadság alatt?
– Néhány napra el tudtam engedni a futballt, ám nagyon hamar azon kaptam magam, hogy alig várom, a televízió adjon valamilyen mérkőzést. Valamennyi bajnokságnak megvan a sajátossága, a spanyolt a technikás stílus jellemzi, Angliában elképesztő az iram, a Bundesligában pedig hihetetlen a precizitás. Nem tagadom, nemegyszer órákig a képernyő előtt maradtam.

– Január tizenegyedikén állapotfelméréssel indul a DVSC felkészülése. A folytatásban mire számíthatnak a labdarúgók?
– Munkás napok, hetek következnek. Nyilván más a téli felkészülés, mint mondjuk húsz évvel korábban, de ettől még a lényeg nem változott: próbáljuk azt az alapot megteremteni, amire lehet építeni a tavasz folyamán.

– Jó pozícióból várhatják a folytatást, hiszen az eddigi tizenkilenc forduló után csak a Ferencváros és a Videoton előzi meg a DVSC-t. Ha belegondolunk, hogy az előző idényben az utolsó fordulóban sikerült kiharcolni a bennmaradást, túlzás nélkül mondható, minden várakozást túlszárnyaltak.
– Nehezen indult a bajnokság, végül azonban kellemes meglepetés lett a szereplésünk, akár a mutatott játékot, akár az eredményességet nézzük. A labdarúgók nagyszerűen teljesítettek, sok pozitív visszajelzést kaptunk, hogy mást ne mondjak, ezért is kerülhettem fel a beszélgetésünk elején már említett listára.

– Azért az indulásnál még nem úgy tűnt, hogy a Loki harmadikként zárja az őszt. Amikor öt forduló után még nem volt győzelme a csapatnak, nem fordult meg a fejében, hogy az előző idényhez hasonló várhat a Lokira?
– De, bizony megfordult, el is voltam keseredve. Nyáron jól sikerültek a felkészülési összecsapásaink, de akkor is mondtam, majd a tétmérkőzések mutatják meg, mit is érünk valójában. Még a rajt előtt sokan kérdezték, mi a célunk az előttünk álló bajnoki évben, én pedig rendre azt feleltem: hasonló traumát nem szeretnénk átélni, mint amilyenben az előző bajnokságban részünk volt. Vagyis stabilizálni akarjuk a helyünket a mezőny első felében, hogy ne kerüljünk még egyszer hasonló helyzetbe.

– A Vasas elleni négy egyes sikerrel elkapták a fonalat, az után kilenc bajnokiból álló veretlenségi sorozatot produkáltak. Akkor viszont nem fordult meg a fejében, hogy valami nagyon szép is kisülhet ebből az idényből?
– Nem gondoltam rá. Úgy voltam vele, nyújtsuk a jó szériánkat, amilyen hosszúra csak lehet, de a dobogó vagy az esetleges nemzetközi szereplés lehetősége nem foglalkoztatott. Persze örültem, amikor láttam, a közönségünknek egyre jobban tetszik a játékunk, és közben azt is értékeli, hogy az eredményeket javarészt saját nevelésű futballistákkal érjük el. Jó arra gondolni, hogy harmadikok vagyunk, de nagyon szoros a mezőny. A Honvéd, az Újpest, a Diósgyőr vagy a Paks is jelentős erőt képvisel, nyilván szeretne előbbre lépni, úgyhogy nagyon nehéz megőrizni a jelenlegi pozíciót. Meglehet, sokan megmosolyognak, esetleg kishitűnek tartanak, de még mindig azt nézem, hogy tizenkét pontra vagyunk a kieső helyen álló Balmazújvárostól, így nem dőlhetünk hátra.

– A riválisok nyilván erősítenek – önnek lesz lehetősége minőségi labdarúgó igazolására?
– Az edzők már csak olyanok, hogy mindig szeretnének igazolni, de mindig meg kell nézni, a klub lehetőségei mit engednek meg. Egy biztos, nagy változás nem lesz a keretünkben.

– Azt hallani, Justin Mengolót Romániába hívják…
– Arra számítok, hogy a kameruni légiós a játékosunk marad.

– A Nemzeti Sport osztályzatai alapján Bényei Balázs és Tőzsér Dániel is bekerült az ősz csapatába. Jelent ez valamit a DVSC vezetőedzőjének?
– Ha lehet, még tovább mennék. Az nso.hu szavazásán a szurkolók Tőzsér Dánielt, Szatmári Csabát és Varga Kevint is beszavazták az idény csapatába, és amikor az egyik barátom felhívott ezzel a hírrel, rögvest jobb napom lett. Négy debreceni játékos került be a szaklap és a szurkolók csapatába! Ez szép elismerés.

– Mint ahogy az is, hogy sokan a szövetségi kapitányi poszt egyik várományosának tartották, igaz, az MLSZ választása végül Georges Leekensre esett. Ősszel találkozott a belga szakemberrel, milyen benyomásokat szerzett?
– Bízom benne, még sok ilyen találkozóra kerül sor. Tulajdonképpen az edzőkollégákkal csak ismerkedtünk Georges Leekensszel, a jó hangulatú összejövetelen szimpatikus embert ismertem meg a kapitányban. Egy biztos, a célunk közös: legyen jó a válogatott, ugyanis az egész magyar futballnak ez az érdeke.

– Nyolc évvel ezelőtt vezényelt legutóbb téli felkészülést a Debrecennek. Emlékszik, hogy sikerült akkor a tavaszi rajt?
– Nemigen…

– Négy győzelemmel kezdtek. Hasonló kezdéssel nyilván most is kiegyezne.
– Még álomnak is szép! Egyelőre csak a Balmazújváros elleni rajt foglalkoztat, márpedig az nagyon nehéz lesz. Az újoncnak végig volt tartása ősszel, nem lesz egyszerű legyőzni. Még élénken él bennünk, hogy jártunk a nyári rajton a Mezőkövesddel, sokat kell tennünk annak érdekében, hogy hasonló eset ne forduljon elő.