A DVTK honlapja nem volt rest, és kiszámolta: 470 nap után játszott ismét az élvonalban a keménykötésű hátvéd a csapat idénynyitóján.
„Rajtam kívülálló okok miatt makkegészségesen kellett ennyi időt kihagyni, ezért nagy örömömben a lefújás után kissé elérzékenyültem. Egész tavasszal minden edzésen erre a pillanatra készültem, ráadásul az NB III-as bajnokság félbeszakadt, így tétmérkőzést is régen játszottam. Amikor az NB I-ben debütáltam, akkor egész nap rettentően izgultam, szinte remegtem az idegességtől. Majd átestem a tűzkeresztségen, és egy csapásra elmúlt ez az érzés, később soha nem éreztem ugyanezt, egyáltalán nem vagyok izgulós típus. Elmondhatatlanul vártam az első diósgyőri meccset, ebben hasonlít az élvonalbeli bemutatkozásra, de félszáz mérkőzéssel a hátam mögött pontosan tudtam, mire számítsak. És az egészre csak rátett egy lapáttal, hogy győzött a csapat, és a találkozó végén együtt ünnepeltünk a szurkolóinkkal” – nyilatkozta Hegedűs a dvtk.eu-n.
Az MTK elleni mérkőzés sem sikerült átlagosra: „A közvetlen védelemből Polgár Kristófnak nem magától indult el az orra vére, Hysen Memolla kénytelen volt cserét kérni, de Márkvárt Dávid sem tudott még egy félidőt sem végigjátszani. Sztefan Drazsics a pályán nem szokott reklamálni, de ha olyan típus lenne, hosszan tudna mesélni erről a mérkőzésről. A modern futball nem ebbe az irányba tart, mi továbbra is igyekszünk szabályosan játszani”.
A távoli gólok mestere beszélt felcsúti „tétlenségéről” (már januárban elkötelezte magát a DVTK-hoz, ezek után már a kispadra sem került az első csapatban) és arról is, miért éppen a diósgyőrieket választotta.
„Felcsúton nagyon sok segítséget kaptam a második csapatot irányító Szélesi Zoltántól és Bárdosi Balázstól. Rajtuk kívül a keresztapám, Szabó József is rengeteget segített ízületi tornával és masszázzsal ebben a nehéz időszakban. Sokat tanultam az esetből, ha meccshiánnyal is, de lelkileg megerősödve érkeztem Diósgyőrbe. Három komoly ajánlat közül választottam, és azt elárulom, nem a legjobb anyagi feltételt nyújtót fogadtam el… Még az Illés Akadémia növendékeként láttam az interneten azt a videót, amikor egy kislány rákezdett az Amíg élek én kezdetű dalra, majd tízezer szurkoló vette át a dallamot, a mai napig kiráz a hideg, ha erre az élményre gondolok. Azóta csodálom ezt a szurkolótábort, és amúgy is minden bajnokság előtt azt kerestem a programban, mikor játszunk a DVTK vagy az FTC ellen, mert imádok sok néző előtt játszani. Ahogy telik az idő, napról napra visszaigazolódik, hogy jó döntést hoztam.”
Természetesen nem maradhatott ki egy fontos kérdéskör sem…
„Sokan úgy gondolják, hogy túlsúlyos vagyok, ami részben igaz is, mert tíz kilóval több izom van rajtam az ideálisnál. Azonban nem a súlyokat emelgettem ész nélkül a konditeremben, hanem egyszerűen ilyen géneket örököltem. Az étrendemmel próbálom ellensúlyozni az adottságaimat, csak a mérkőzések után és a pihenőnapon fogyasztok húst, máskor maximum hal kerül az asztalra. A most Csákváron játszó Tányéros Ádám segített az étrend összeállításában, illetve Pacsi Bálint és a szakmai stáb is nagyon figyel az edzéseken a személyre szabott terhelésre. A szervezetem jól reagál a diétára, és persze hét közben kívánom a húst, de megtanultam, minden apróságra figyelni kell a hétvégi csúcsteljesítmény eléréséhez.”
