Rangok és tények – Malonyai Péter jegyzete

Rohan az idő, rohannak a fordulók a futballbajnokságban, örömteli oka az Európa-bajnokság, így aztán noha még csak február, annak is az eleje: itt az Újpest–Fradi.

A derbi.

Rendhagyó rangadó.

Elsősorban persze a vírus okozta zárt kapu miatt, a korlátozások jóvoltából most félni sem kell attól, hogy összecsapnak a vehemensek a zöld és lila színtől elvakulva. Nem csupán az ottlét hiánya miatt, a kezdési időpont, a 20 óra is a közbiztonságot szolgálja, a kijárási tilalomra gondolok. Mert ugyebár nehezen elképzelhető, hogy a stadion 500 méteres környezetében, a Mildenberger utcában balhéhoz elegendő számú kutyatulajdonos büszkélkedhet lakó-, tartózkodási vagy szálláshellyel.

Eszem ágában sincs megbántani, lebecsülni az újpesti csapatot, ám a helyezését tekintve is beugrik az előző bekezdésben emlegetett házi kedvenc. A szégyenletes jelen miatt: a kiesés ellen küzd a társaság. Ne várja senki, hogy komolyan gondoljam az ilyenkor megszokott közhelyet, amely szerint a derbi az más, ilyenkor még a halottak is föltámadnak. Nos, arra több esély van, mint az újpesti diadalra. A tabella azért árulkodik (24 pont különbség), meg aztán gyengélkedhet akármennyire a Fradi, annyira nem lehet erőtlen, hogy ne használja ki: jobb csapat.

Ha már rangadó, akkor már inkább kézilabda. A lányoknál. Győrben játszik a Fradi, a párosítás rendre több mint érdekes a bajnokságunkban, a két legjobb, már ki tudja, mióta. Itt már érvényes lehet, hogy a csúcsrangadó előtt csak az nincs feltüzelve, aki lépni sem tud. Ráadásul hiába az ETO a favorit, Elek Gábor csapata igazi Fradi, természetesen főként a szívre gondolok.

Itt aztán tényleg rangot ad az összecsapás.

Mindez persze napi összegzés, ami csak azért jöhetett létre, mert futballban a Fradi és az Újpest, kézilabdában a Győr és az FTC nem ma kezdett egymással meccselni, vetélkedésük rendre meghatározta sportáguk honi tekintélyét. A múltból persze nem lehet megélni, ezért én is egy roppant „modern” adattal zárok: a négy csapat keretének összlétszáma 88, ebből 39 játékost vallhatok honfitársamnak. Ez 44.31 százalék, úgy-ahogy elmegy, hogy nem rosszabb, köszönhető a Fradi kéziseinek, akik az eredményeken túlmutató elvek szerint haladva 17-es keretükben csupán négy külföldit alkalmaznak. Nélkülük már csak 36.61 százalékos a magyar arány.

Miközben minden tiszteletem az övék, szomorúan állapítom meg: tényleg nemzetközivé lett holnapra a világ.

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!