NB I: Kecskeméten mernek és tudnak is futballozni! – Kiss Bence

– Gyanítom, hamar megegyezett a Kecskeméttel…
– Amint hallottam a KTE érdeklődéséről, egyből tudtam, hogy ide kell szerződnöm – mondta a szlovéniai edzőtáborból a 24 éves Kiss Bence, aki a másodosztályú ETO FC-ből érkezett Bács-Kiskun vármegyébe. – Tavaly is próbált átigazolni a klub, ám akkor sajnos még nem jött össze, azért sem, mert akkor úgy éreztem, nincs még itt az ideje a váltásnak.

– Szombathelyen nevelkedett, s a Haladás színeiben kétezertizenhattól huszonhat mérkőzésen pályára lépett az NB I-ben, s azóta százhatvan NB II-es találkozón is szerepelt. Miben fejlődött a legtöbbet?
– Főleg taktikailag lettem sokkal jobb futballista, fegyelmezettebb vagyok, illetve mentálisan is erősödtem. Sokan a gólpasszaimat emelik ki, de én inkább arról beszélek, hogy a kombinatív játék áll igazán közel hozzám. Kecskeméten olyan csapatba kerültem, amelyben a játékosok mernek futballozni, sőt tudnak is. Banó-Szabó Bencével és Májer Milánnal az utánpótlás-válogatottban játszottam együtt, de Nikitscher Tamást is ismertem már, vagy éppen az előző idényt a csapatnál töltő Horváth Krisztofert. Utóbbi egyébként csak jókat mondott a Kecskemétről, jó barátom, együtt nőttünk fel. Korábban minden játékos a csapategységet emelte ki, de amit tapasztaltam, az elképesztő. Tényleg extra a hangulat, a légkör és az egység! Mindenki az első perctől kezdve segít mindenben, de ez nemcsak a játékosokra igaz, hanem a szakmai stábra is. Ami a vezetőedzőt illeti: Szabó István kiváló szakember és remek ember, nem vagyok régóta a csapatnál, de csak jókat tudok mondani róla.

– Szombaton az első felkészülési mérkőzésen rögtön gólt szerzett. Ilyen bemutatkozásra vágyott?
– Örültem, hogy az első meccsemen gólt szereztem a Tiszakécske ellen, ráadásul aznap volt a születésnapom. Úgy éreztem, fáradtabbak voltunk a kelleténél, de ez nem csoda, hiszen kőkemény alapozás közepén vagyunk. Élveztem a játékot, jól éreztem magam a pályán, próbáltam odatenni magam.

– Az Európa-konferencialiga-selejtezőben a lett Riga és az izlandi Víkingur Reykjavík győztesével találkoznak. Várja már a kupameccset?
– Nagyon! Nagy kihívás lesz. Korábban klubszinten nem játszottam még nemzetközi kupamérkőzést. Szlovéniában minden adva van, hogy minőségi munkát végezzünk, tudjuk jól, hogy fontos időszak ez. Sokat edzünk, nincs sok szabad­időnk, de ezt nem is bánom. Az edzőtábor remek alkalom arra, hogy még jobban beilleszkedjek a csapatba, megismerjem a társaimat, és ők is megismerjenek engem.

– Köztudott, hogy a kecskeméti öltöző falára ki vannak rakva azok a játékosok, akik bekerültek a Nemzeti Sportnál a forduló válogatottjába, és nyilván szívesen nézegetné saját magát is ezen a felületen…
– Természetesen láttam már a gyűjteményt, elképesztő, milyen sok kecskeméti került be az előző idényben az NS-nél a forduló válogatottjába. Egyébként olvasom az újságot, így láttam tavaly, hogy szinte minden játéknap után volt KTE-játékos a legjobbak között. Persze jó lenne, ha néhányszor én is bekerülhetnék, de az a legfontosabb, hogy a csapat jól szerepeljen.