Az idény eleji forma ára – Borsos László jegyzete

ELFOGADOM, nemzetközi kupapárharcban magyar csapatnak a továbbjutás számít, a mikéntje kevésbé fontos. Mégis, számomra nem volt meggyőző a Ferencváros Örményországban a Noa vendégeként, még úgy sem, hogy elismerem, az óriási szél miatt nem volt egyszerű pályára vinni a szakmai stáb elképzeléseit. Éppen ezért kíváncsian vártam, mire megy majd a támogatási kritériumoknak megfelelve öt magyarral, köztük egy 2005. január 1-je után született fiatallal felálló FTC az MTK Budapest elleni idegenbeli örökrangadón, optimális körülmények között.

A csapat játékától függetlenül nem értem, a Ferencváros miért szerepel idehaza három belső védővel. Tiszta sor, Robbie Keane érkeztével sok elkerülhető gólt kapott a csapat, érdemes volt védekezés szempontjából szilárdabb felállást választania a tavaszra, ám tudvalevő, hogy a 4–3–3 a kedvence, a Maccabi Tel-Avivval is azt erőltette. Május végén a talkSPORT-nak elmondta, érkezett egy olyan futballista az együttesébe (alighanem Jonathan Levire gondolt), akivel visszatérne az általa előnyben részesített hadrendre, azonban továbbra is a 3–5–2-t alkalmazza (avagy 3–1–4–2-t, amelyben Habib Maiga az „1”), ami szerintem ezzel a játékosállománnyal túlzottan biztonsági az NB I-ben.

Hiába a túlbiztosítottnak tűnő hátsó sor, a zöld-fehérek többször sem álltak a helyzet magaslatán saját kapujuk előterében, nemegyszer elcsúsztak, a bátran futballozó MTK több nagy helyzetet is kialakított és Molnár Rajmund révén parádés, döntetlent érő gólt szerzett. Miután több nyári szerzemény is helyet kap a védelemben, nem meglepő, hogy előfordulnak megingások, de a régiek sem tűnnek életbiztosításnak – eddig Szalai Gábor, Ibrahim Cissé vagy az Abovjanban öngólt összehozó Stefan Gartenmann sem teljesít úgy, mint tavasszal. 

Noha a Ferencváros felkészülését követve azt gondoltam, a jól erősítő zöld-fehérek eljuthatnak a Bajnokok Ligája-rájátszásig, s kis szerencsével a főtábla sem elérhetetlen, az első két tétmérkőzésüket látva idény eleji formát mutatnak. Márpedig azok a klubok, amelyeknek júliusban kezdődik a nemzetközi szereplés, nem várhatnak őszig azzal, hogy összeálljon a játékuk, mert úgy nem érik el az Európában kitűzött céljukat, és a bajnokság elején pontokat hullajtanak – mint például az örökrangadón a minden elismerést megérdemlő MTK ellen.

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!